Tudomány

Több ponton is hibás a székely zászló

A székely zászló színei és motívumai is jelentést hordoznak, de nehéz eldönteni, napot vagy csillagot látunk-e a hold mellett.
Korábban a témában:

A székelység eredetét nem látjuk tisztán a múlt ködétől, számtalan részben védhető magyarázat létezik, de biztosan mindegyikről csupán annyit mondhatunk, amit a kínzó forráshiánnyal küzdő teljes magyar régmúltról: így is történhetett.

Amit tudunk, hogy még Árpád-házi királyaink telepítették őket a keleti végekhez, az azóta is Székelyföldnek nevezett területre komoly kiváltságokkal, amelyeket többé-kevésbé az újkor hajnaláig sikerült is megőrizniük. A székely szabadság önkormányzatot, belső autonómiát jelentett és azt, hogy a székek lakói a magyar nemesek módjára vérükkel adóztak.

Trianon után a székelység alkotta és alkotja ma is a legnagyobb lélekszámú, egy tömbben élő határon túli magyar kisebbséget. Az elmúlt évtizedekben az autonómiatörekvésekkel párhuzamosan egyre aktívabban és erősebben jelenik meg a székely népre, székely nemzetre való hivatkozás, a székely jelképek hangsúlyozása. A kék és arany zászló, rajta a nappal és a holddal a magyarság autonómiatörekvéseinek szimbólumává vált – úgy Erdélyben, mint az anyaországban is, a Parlament épületén a magyar mellett székely zászló lobog, és gyakran jelenik meg nemzeti ünnepeken is.

Honnét származik a székely zászló, honnét a motívumok? Mennyiben tekinthetjük a székelységet önálló népnek, nemzetnek? Ezekről kérdeztük Patakfalvi-Czirják Ágnest, az MTA Kisebbségkutató Intézetének volt munkatársát.

Nem önálló nemzet

Annak ellenére, hogy a köznyelvben általánossá vált a székely nép és nemzet kifejezés, a fogalom tudományos értelemben nem állja meg a helyét. Az MTA egyértelmű állásfoglalást adott 2018-ban, azután, hogy egyes csoportok hivatalos magyarországi kisebbségnek akarták elismertetni a székelyeket. Az ilyenkor illetékes akadémiai szakbizottság azonban úgy látta, hogy a székelységre a magyar nemzet részeként tekintünk mind nyelvileg, mind történelmileg, különbség csakis regionálisan értelmezhető.

A székelység nem kezelhető külön etnikumként, népcsoportként, ha pontosak akarunk lenni, ehelyett székely hagyományokról, lokális kultúráról és regionális identitásról kell beszélni. A székelyek a modern magyar nemzet részének tekinthetők

– fogalmaz a 24.hu-nak a szakember. Hozzáteszi:a csoporttudatot nagy mértékben meghatározta az, hogy évszázadokon át az adott helyen laktak, kiváltságokkal és különleges státusszal rendelkeztek, illetve, hogy alkalmazkodtak a helyi természeti viszonyokhoz.

A mai identitás a székelység földrajzi és társadalmi zártságának, egykori státuszának továbbélése, ezt nemzetként aposztrofálni politikai törekvés. Ilyen erővel, persze kissé sarkítva azt is mondhatnánk, a palócok vagy mondjuk a kun felmenőkkel rendelkező magyarok is külön „nemzetiséget” alkotnak. Nem is érdemes tovább ragozni a kérdést, nézzük inkább a zászlót és a jelképeket.

Átszúrt medvefej, a nap és a hold

A zászló- és címerhasználat a hadakozáshoz kötődő, középkori eredetű nemesi kiváltság, a magyar címer is uralkodói motívumokból áll, zászlónk e motívumok színeit kapta. Ha pedig a székely lobogó, a kék és arany, a nap és a hold eredetére vagyunk kíváncsiak, az egyes székek és a székely ispán, netán az erdélyi vajda vagy a fejedelem hadi jelvényei között érdemes keresgélni.

A ma ismert legrégebbi „székely zászló” a XV. századból származik, a székely ispán vezette alatta csatára vitézeit. Alapszíne vörös, mint a hadizászlóké általában, rajta koronából kardot markoló, könyékben hajlított páncélos kar, a kard egy medvefejet, egy szívet és egy koronát szúr át. Később ugyanezt megtaláljuk különböző elrendezésekben régi templomok freskóinak címerábrázolásain a Szűz Mária színeként számon tartott kék háttérrel is.

Ugyanekkor jelenik meg a nap és a hold is a jelképek között, a legenda úgy tartja, Luxemburgi Zsigmond ajándékozta a székelyeknek, akik éjjel és nappal is lankadatlanul őrködnek az ország határai felett

– emeli ki Patakfalvi Czirják Ágnes.

A kialakuló székely nemesség, a székek majd vármegyék címerein jól megfért a kardra szúrt medvefej, jobbról a nappal, balról a holddal, a kétféle szimbólum külön-külön, de keveredve is sok helyen megjelent. Míg az első jelképet máig őrzik egyes települések címerei – például Székelyudvarhelyé vagy Marosvásárhelyé, a nap és a hold a teljes régió szimbólumává vált.

Forrás: Wikipedia

Napcsillag lett a napból

A Székely Nemzeti Tanács ugyanis 2004-ben döntött egy egységes székely zászló megalkotásáról, a tervezés a Székely Nemzeti Múzeum egykori igazgatója, a földrajzos végzettségű, de helytörténettel is foglalkozó sepsiszentgyörgyi Kónya Ádám munkája. Ő mintának egy 1601-ből ismert gyalogsági zászlót választott, ami Székely Mózes hadi zászlaja lehetett. Azért éppen ezt, mert Székely Mózes volt az Erdélyi Fejedelemség egyetlen székely származású, unitárius felekezetű uralkodója.

A zászló tehát kék-arany-kék, ahol a kék Szűz Máriára utal, az arany pedig a címerekre festett nap színéből érkezett. Felső részén arannyal a laikus számára nyolcágú csillagnak tűnő motívum, ami valójában napcsillag, és ezüsttel egy hízásban lévő hold látható. Kónya magyarázata szerint mindkettő mögöttes jelentéssel bír.

A napcsillag nyolc ága a nyolc székely széket helyezi a zászlóra, miközben két alsó ága mindig lefelé áll, ami arra utal, a székelység stabilan áll és állt mindig is Erdélyország peremén. A növekvőfélben lévő hold pedig egyezik az eredeti motívummal, az alkotó szerint itt a székely jogok kiteljesedésének hírnöke.

Heraldikailag pontatlan

Így született meg tehát 2004-re a ma ismert, ám sokak által vitatott, és heraldikailag több ponton is hibás székely zászló. Utóbbira erdélyi és magyarországi szakemberek is felhívják a figyelmet, többen új zászló megtervezését szorgalmazzák. Nézzük például a nyolcágú napcsillagot, ami eredetileg egy háromszéki szőttesmotívum.

Székely Mózes lobogóján nem igazán lehet eldönteni, hogy napról vagy csillagról van-e szó, ám máshol határozottan napot látunk, sokszor még arca is van. A tudósok egy 16 ágú napot tartanának helyesnek. A másik probléma, hogy a nap és a hold nem egy síkban van, pedig ez alapvető követelmény lenne.

Összességében azonban talán mindegy is, hogy a zászló heraldikailag pontos-e vagy sem, politikai célját így is eléri:mára valóban a területi autonómiáért vívott küzdelem jelképévé vált.

Kiemelt kép: Máthé Zoltán / MTI

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.