Tudomány az élet nagy kérdései

Mik is valójában a csillagok?

A hagyomány úgy tartja, hogy az éjszakai égboltot csillagok borítják, noha az objektumok között valójában számos egyéb égitestet is találni. Gondoljunk csak a népnyelvben Esthajnalcsillagnak nevezett Vénuszra.

Csillagok akkor alakulnak ki, amikor a világűrben található hatalmas, hideg gázfelhők gravitációs összeomláson esnek át. Ennek hatására az anyag felforrósodik, és plazma jön létre. Az égitest magjának hője a mérettől függ, de a forróság mindenképp elég jelentős ahhoz, hogy magfúzió hatására nukleáris energia jöjjön létre. A folyamat miatt a csillagok önálló fényt bocsátanak ki, amely aztán más objektumokat is megvilágít.

Bizonyos esetekben az összeálló plazmagömb tömege nem éri el azt a kritikus határt, hogy magja elég forróvá váljon a fúzió kialakulásához. Ebben az esetben barna törpe jön létre, az ilyen, a bolygók és a csillagok közt átmenetet jelentő objektumokra gyakran bukott csillagként hivatkoznak.

Miután a csillag megszületett, be is lép élete első, fő fázisába (ezt nevezik fősorozatnak). Általában elmondható, hogy minél kisebb egy csillag tömege, annál tovább tart, mire képes felélni a fúzióhoz szükséges héliumkészletét.

A Nap fősorozata nagyjából 10 milliárd évig tart, jelenleg pedig mintegy 5 milliárd éves lehet.

A fősorozat alatt a csillag magjában a hidrogén héliummá alakul, a folyamat miatt viszont idővel a mag egyre inkább összehúzódik, míg a hőmérséklete emelkedik. A külső rész ugyanakkor egyre jobban felfúvódik, így eloszlik a hő, a csillag pedig hűvösebb lesz. Ekkor jönnek létre az óriáscsillagok, melyek legalább tízszer, de akár több ezerszer is fényesebbek lehetnek a Napnál.

Kép: iStock

Ezt követően több dolog is történhet. A Nap magjában például nem marad majd elég hő a héj fenntartásához, így a csillag külső részét le fogja dobni. A héjból hátramaradó anyag az objektum körüli csillagköd lesz, míg a mag lehűl, létrehozva a fehér törpét.

Más csillagok viszont kellően nagy tömegűek ahhoz, hogy életük végén hatalmas detonációt, úgynevezett szupernóva-robbanást idézzenek elő. A tömegvesztést követően a mag újabb és újabb összeomláson esik át, míg végül egy nagy mennyiségű neutront tartalmazó objektum, egy úgynevezett neutroncsillag jön létre. Az ezeknél is hatalmasabb csillagoknál viszont a robbanást követően fekete lyuk is kialakulhat.

Mikor egy csillag megsemmisül, a maradványai képesek olyan felhőt kialakítani, melyből idővel újabb csillagok születhetnek.

AZ ÉLET NAGY KÉRDÉSEI

Mindig is foglalkoztatott valami, amire nem találtad meg a választ, esetleg nem volt időd utánajárni? Küldd el nekünk, és mi választ adunk az élet nagy kérdéseire.

Kövess minket rendszeresen, lehet, hogy a te kérdésed lesz a következő?!

Kiemelt kép: iStock

Ajánlott videó

Olvasói sztorik