Alan Turinggal nem bánt éppen hálásan a történelem, legalább is egészen a modern időkig biztosan nem: bonyolult kapcsolata volt a brit kormánnyal, annak ellenére, hogy a második világháború alatt segített megfejteni a nácik hírhedt Enigma kódját, majd megépítette az első számítógép elődjét, mégis öngyilkosságba hajszolták homoszexualitásáért. Miután kiderült, hogy férfivel volt kapcsolata, kémiai kasztrálásra ítélték, amitől impotens lett, és még melle is nőtt. 1954-ben saját maga vetett véget életének. A britek most az új, 2021-ben megjelenő bankjegyre rakják a képmását, így tisztelegnek a meghurcolt zseni előtt.
Az új 5, 10 és 20 fontos bankjegyekre Winston Churchill, Jane Austin, valamint JMW Turner kerül majd.
A brit mesterségesintelligencia-szakértő, Demis Hassabis a The Verge-nek elmondta: óriási tragédia, amit tettek Turinggal, de kifejezetten pozitívnak tartja, hogy most rákerül a bankjegyre, ez olyan, mint egy posztumusz bocsánatkérés és tisztelgés a személye előtt. A technológia, amit ma használunk, nem jöhetett volna létre Turing munkája nélkül.
A Bank of England, azaz az Egyesült Királyság központi bankja nyilvános konzultáció után választotta ki Turing képmását, összesen 989 tudóst jelöltek a projektre. Ahhoz, hogy valaki versenybe szállhasson, három fontos kritériumnak kellett teljesülnie: elhunytnak kellett lennie, valódinak, és a briteknél kellett tudományos munkát vállalnia. Turing vetélytársai voltak még Steven Hawking, Ada Lovelace és Charles Babbage is.
2021-ben fognak megjelenni az új bankjegyek, ezzel pedig az összes brit bankjegy polimerből fog már készülni, nem pedig papírból. Ennek az a célja, hogy tovább tartsanak a bankjegyek, meg az is, hogy nehezebben lehessen őket hamisítani.
