Tudomány zöldövezet
Debrecen, 2015. augusztus 16.
Aszály sújtja az Agrárgazdaság Kft. kukorica ültetvényét. Hajdú Bihar megyében súlyos terméskiesést okoz az aszály a kukoricatáblákban, vannak helyek ahol az áprilisi vetés óta mindössze 20 mm eső érte a növényeket. A sorok között megrekkenő levegő elérheti az 50 fokos meleget, ami lehetetlenné teszi csövek fejlődését.
MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor 
***************************
Kedves Felhasználó!
Az Ön által most kiválasztott fénykép nem képezi az MTI fotókiadásának, valamint az MTVA fotóarchívumának szerves részét. A kép tartalmáért és a szövegért a fotó készítője vállalja a felelősséget.

Rémisztő üzenetet küldött az időjárás

Több mint két hónapos aszály, özönvíz, eszméletlen hőmérsékletkülönbségek, nyári és őszi hőségnapok – 2018-ban mindössze egyetlen hónap időjárása alakult „normálisan”. Szakértő segítségével elemezve az elmúlt évet kiderül: nem véletlenül, az éghajlatváltozás kezdi kimutatni foga fehérjét.
Korábban a témában:

A legtöbb embert akkor és addig érdekli az időjárás, amíg eldönti milyen ruhát vesz fel másnap vagy a hétvégi programot szervezi. Ha pedig télen hideg van, a nyári hőséget pár napos lehűlés szakítja meg, máris morgolódik: „globális felmelegedés, aha… tudósok hülyítenek, gazdasági érdekből keltett hisztéria…”

Nem, nem az. A klímaváltozás Magyarországra vonatkoztatva nem azt jelenti, hogy többé nem lesz „hideg”, hanem a szélsőséges időjárási helyzetek számának és intenzitásnak növekedését.

Nyilván senki nem emlékszik milyen idő volt május 2-án vagy szeptember 12-én, de ha kirakósként egymás mellé tesszük az év 365 napját, bizony tényként állapíthatjuk meg, az éghajlatváltozás korábban jósolt hatásai ma már a mindennapok valósága. Azt is elmondjuk miért, de szokás szerint az elején kezdjük.

Molnár László meteorológust, a Kiderül.hu munkatársát arra kértük, a hőmérsékleti és csapadékviszonyok alapján elemezze a 2018-as év időjárását, havi bontásban mennyire tért el az átlagtól, mennyire számított szélsőségesnek. Rendkívül lehangoló a kép, egy kis ízelítő:

  • Március elején mérhettük az év leghidegebb napjait;
  • Január elején melegrekordok dőltek, majd a hónap végén plusz 18 fok volt;
  • Szeptember elejétől november végéig csaknem 80 napon keresztül Magyarországon nem volt országos eső. Nyáron egy ilyen aszály elvitt volna minden termést.
Kšlked, 2018. okt—ber 25.
A Duna alacsony v’z‡ll‡sa miatt felsz’nre kerŸlt haj—roncs a KŸls?-BŽda holt‡gban a Baranya megyei Kšlked kšzelŽben 2018. okt—ber 25-Žn. Ezen a napon œjabb alacsony v’z‡ll‡si rekordok d?ltek meg a Dun‡n. A csapadŽkszegŽny id?j‡r‡s kšvetkeztŽben a mœlt hŽten a v’z szintje a Kom‡romt—l kezd?d? szakaszon, egŽszen a dŽli hat‡rig, alulmœlta a valaha mŽrt legalacsonyabb ŽrtŽket.
MTI/S—ki Tam‡s
A Duna alacsony vízállása miatt felszínre került hajóroncs a Külső-Béda holtágban a Baranya megyei Kölked közelében 2018. október 25-én – Fotó: Sóki Tamás / 24.hu

Erős kezdet

Magyarországon január a leghidegebb hónap, a hőmérséklet 0 és -1 fok között szokott alakulni. A 31 napból idén egyetlen egy volt átlag alatt, ezzel szemben 6-án 17,4, a rá következő napon 17,7 Celsius-fokkal dőlt meg az addigi melegrekord, a legmelegebb 29-én volt: 18 fok, mint egy enyhe tavaszi napon. Ezek után nem túl váratlanul a hónap középhőmérséklete 3,8 fokkal haladta meg az 1981-2010. közötti normát.

Száraz is volt, hónap közepén volt néhány havas nap, a januárban várható 40 mm-nyi csapadék csupán az ország déli peremén hullott. Sárbogárdon viszont 31 nap alatt mindössze 8,6 mm-t mértek.

Február rendkívül érdekes volt, a januártól örökölt meleg napok alatt semmivé lett, 23-áig tartotta magát az ilyenkor szokásos 0-2 fok közötti hőmérséklet, majd hatalmas zuhanással hónap végére -9-re süllyedt. Mintha megfordult volna az idő kereke, és február tavaszból vitt volna a télbe

– emeli ki a meteorológus.

A Kékestetőn -18 fokot is mértek, ez a néhány nap pedig február hőmérsékletét statisztikailag 0,8 fokkal vitte az átlag alá – területileg és időben is hatalmasak voltak ugyanakkor az eltérések. Ez az ábra az országos februári hőmérsékletekről minden szónál szebben beszél:

Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat

Rengeteget esett, az ország területének túlnyomó többségén a havi csapadékmennyiség 300-400 százalékát mérték, de a „minimum” is jó 60 százalékkal haladta meg az elvárt mennyiséget.

Ami ritka volt, átlagos lesz

Fenti grafikon azért is fontos, mert kiválóan szemlélteti a globális felmelegedés okozta változásokat. Hazánk időjárásának alakulását normál esetben az év 60-70 százalékában nyugat-kelet irányú, úgynevezett zonális áramlás határozza meg. Jól kiszámítható, szélsőségektől jórészt mentes időjárást okoz, ezt látjuk az átlagot hozó, csaknem egyenes vonalban február 6-23. között.

A maradék 20-30 százalékban az észak-déli meridionális áramlás az úr. Úgy képzeljük el, mint egy hatalmas hullámot, aminek észak felé terjeszkedő „taraja” déli meleg légrétegeket, délnek süllyedő „hullámvölgye” pedig sarkvidéki hideget szállít. Nagyon gyorsan, akár napok alatt képes változni, erős szélsőségeket produkál – márciusban megfigyelhetjük majd iskolapéldáját, hatása fenti ábrán a hőmérséklet brutális esésében érhető tetten február első hetében, majd utolsó napjaiban.

No, de mi köze mindennek a klímaváltozáshoz? Elsősorban a szén dioxid és a metán egyre növekvő koncentrációjával a Föld a Napból érkező sugárzás mind nagyobb részét tartja a légkörben. A felhalmozódó energiát pedig  az észak-déli meridionális áramlás tudja leghatékonyabban kiegyenlíteni a sarkok és az egyenlítő között. Minél nagyobb a felmelegedés, annál több energiáról van szó, annál szélsőségesebb időjárási jelenségek alakulnak ki, és a meridionális áramlás is mind gyakoribbá válik. Molnár László szerint:

Kis túlzással azt mondhatjuk, idén fordult a kocka, zonális helyett a meridionális áramlás uralta az évet.

Őrült március és a legforróbb április

Remek példa március, nyugodtan nevezhetjük 2018 legfurcsább hónapjának, országos középhőmérsékleteivel csaknem a januári átlagot hozta, miközben elképesztő szélsőértékeket produkált. Március 1-jén országos szinten -9 fok volt (ez 12 fokkal múlja alul az átlagot), Kékestetőn a legmelegebb órában -11,7 fokot mértek. A hónap közepén már plusz 13 fokot mutattak a hőmérők, majd ismét mínuszok, utána újra tavasz. Ilyen, amikor a meridionális áramlás hullámai között hánykolódunk:

Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat

Brutális esők szakadtak a nyakunkba, egy vékony, északi határ menti sávban a megszokott mennyiség 120, míg az ország más területein 300-400 százaléka hullott. Félelmetesen hektikus volt az idő, szélsőséges csapadék- és hőmérsékleti viszonyok uralkodtak.

A márciusi januárt aztán májust idéző, száraz április követte, a 15-16 fokos középhőmérséklet 4,6 fokkal haladta meg az átlagot, ezzel 1901 óta az idei volt a legforróbb áprilisunk.

Sorra dőltek a rekordok, a csúcs a 29-én volt, amikor egyszerre 20 mérőállomás addigi csúcsa került múlt időbe, a legmelegebbet, 31,4 Celsius-fokot Kelebián és Sátorhelyen regisztrálták.

Egy csapásra megérkezett a nyár, miközben a föld szomjazott: az áprilisi mennyiség mindössze 36 százaléka öntözte Magyarországot, de jelentős területeken gyakorlatilag egy csepp sem esett.

PŽcsv‡rad, 2017. jœnius 23.
Kisz‡radt kukoricafšld PŽcsv‡rad kšzelŽben 2017. jœnius 21-Žn.
MTI Fot—: S—ki Tam‡s
Kiszáradt kukoricaföld Pécsvárad közelében – Fotó: Sóki Tamás / MTI

Átlag feletti május, júniusi özönvíz

Május összességében 2,9 fokkal volt melegebb a szokásosnál, az utóbbi 120 évben ez volt a harmadik legmelegebb májusunk, szó szerint betört a nyár: összesen 18 nyári napot és két hőségnapot éltünk meg tavasszal.

Előbbi 25, utóbbi 30 fok feletti hőmérsékletet jelent, negyedikén 32,3 fokkal megdőlt az országos melegrekord

– sorolja a szakember.

A csapadéktérkép nagyon tarka képet mutat, egyes területeken bőven átlag fölött esett, míg máshol szinte semmi. Az összesített mennyiség itt is csalóka, a meteorológus ugyanis azt mondja, ez a fajta „változatos eloszlás” zivatartevékenységre utal, ami a gyakorlatban nem sok haszonnal jár. Bánkúton például 82 mm esett 24 óra alatt, ám ennyi vizet a talaj nem tud befogadni, hasznosítatlanul folyik ki az országból. Magyarán arra alkalmas, hogy „hozza a havi statisztikát”, de a természet és a mezőgazdaság számára nem segítség, épp csak felüdülés.

Rengeteg eső érkezett a nyár első hónapjában is, 30 százalékkal múlta felül a szokásos értéket, Bükkszentkeresztre például 224,5 mm hullott. Ez is a klímaváltozás hozadéka annyiban, hogy a túlfűtött légkör nagyon sok nedvességet képes megtartani, majd leszórni a földre. A meridionális áramlás alakította helyzet nagy csapadékkal járó viharokat eredményez, a jó hír viszont, miszerint nem kedvez a szupercellák és így a nagyszemű, károkozó jégeső kialakulásának – a légkör magasabb szintjein ugyanis nincs olyan erős szél, mint a zonális áramlás esetében.

Ami a hőmérsékletet illeti, az „csak” 1,5 fokkal haladta meg az átlagot 21 nyári és öt hőségnappal.

Gyalogosok futnak át az úttesten az esőben Budapesten, az Állatkerti sétányon – Fotó: Kallos Bea / MTI

Normális július, bolond folytatás

Júliusra aztán beállt a zonális áramlás, és ahogyan ez ilyenkor elvárható, csaknem minden a szokásos mederben folyt. Összességében 0,7 fokkal volt melegebb a vártnál, a nyolc hőség- és 26 nyári nap mellett esett is, a sokévi átlag 92 százalékát mérhettük. A nyár második hónapja eddig az első, amiről elmondhatjuk: többé-kevésbé teljesen normálisan alakult.

Augusztusban véget is ért a harmónia, itt a szárazság feltűnő: az ország nagy részén nem hullott említésre méltó csapadék, a tiszaszalkai állomás egész hónapban mindössze 8,6 mm-t mért.

Önmagában ijesztő, hogy 19 hőségnapot regisztráltak, az átlaghőmérséklet 2,6 fokkal haladta meg a szokásost, ez volt az elmúlt bő száz év negyedik legmelegebb augusztusa.

Az ősz meghozta a csapadékot de olyan formában, amiben köszönet nem lehetett. A Duna mintha kettévágta volna hazánkat, nyugatra szeptember 1. és 3. között a havi átlag három-négyszerese szakadt rá, Gyenesdiáson 190,5 mm. A folyótól keletre alig esett, a Mezőkövesdet egész hónapban ért 3,8 mm még arra is kevés, hogy a felszínt megnedvesítse.

Szeptember 5-től országos esőről már nem beszélhetünk, miközben a hőmérséklet júniust idézte, 1,5 fokkal volt magasabb a szokottnál, a 12 nyári és 2 hőségnap már csak hab a tortán. Aztán a hónap végén, a szokásoshoz képest 20 nappal korábban beköszöntöttek az első fagyok.

Aszály ősszel

Október még tovább emelte a tétet. A középhőmérséklet 13-14 fok között alakult, a hónap 27. napján, amikor rendesen már a mínuszok kopogtatnak, Kübekházán 27,3 fokot regisztráltak. Ez volt 120 év hetedik legmelegebb októbere, 2,4 fokkal lépte túl az átlagot. Országos csapadék egyáltalán nem volt, hatalmas területeken öt milliméter alatt maradt. Még a legnagyobb, Borsodban mért 50,8 mm is nagyon kevés, a lista másik végéről, a csanádpalotai 3,5 mm-ről inkább ne is beszéljünk.

A szárazság november 24-éig tartott, akkor is néhány nap alatt hullott nagy mennyiség, de a havi átlagot még ekkor sem értük el:

Mintha két nagy eső foglalta volna keretbe ezt az őszt. A köztes időben pedig olyan hosszú aszály, ami nyáron iszonyatos károkat okozott volna

– jegyzi meg Molnár László.

Ennél több statisztikai adat cikkünk megírásakor még nem volt hozzáférhető, így történetünket itt be is kell fejezni. Ami viszont így is remekül látszik: a klímaváltozás hatásait bőrünkön érezzük még akkor is, ha a mindennapi részletek csak így, szakember segítségével állnak össze egységes képpé.

Cikkünk alapjául az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján megjelent adatok szolgáltak.

Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor 

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Csunderlik P�rrel �Hatos P�al, t�n�ekkel besz�ett�
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.