Balesetek esetében hallani sokszor, hogy az áldozatok szörnyethaltak – de kevesen tudják, pontosan mit is jelent ez. A kifejezés nagyjából azt takarja, hogy a testet olyan sokkhatás éri, amitől a hormonális reakciók végzetes szívelégtelenséget okoznak. Magyarán, ha valaki szörnyethal, akkor
Ehhez persze olyan komoly félelem és riadalom kell, amit szerencsére nem gyakran él át az ember.
AZ ADRENALIN BARÁT ÉS ELLENSÉG IS
Ahhoz, hogy a jelenséget megérthessük, tudnunk kell, milyen változások mennek végbe a szervezetben akkor, ha félünk. A félelem alapvetően egy hasznos érzelem, az őseink számára elengedhetetlen volt ahhoz, hogy túléljenek a vadonban. Amikor valaki megijed, az agya amigdalának nevezett részében rögzül az inger, ez a terület működésbe hozza az idegrendszert. Válaszreakcióként a hipotalamusz stresszhormonnal árasztja el a véráramot: kortizol és adrenalin kerül bele, amit a vér az egész testen végigvezet. A stresszhormonoknak köszönhetően az összes, túlélés szempontjából a test által haszontalannak ítélt szerv kivonódik a forgalomból: az emésztőrendszeri szervek például összehúzódnak, és a tartalmukat kieresztik magukból (ezért van az, hogy ha valaki nagyon fél, akár el is hányhatja magát). A létfontosságú szervekbe viszont több vér jut, a szívverés felgyorsul, a tüdő kitágul, és az izmok felkészülnek a “küzdj vagy menekülj” válaszreakcióra.
Ez az egyébként nagyon hasznos folyamat akkor lehet veszélyes, ha túl sok adrenalin kerül a véráramba, vagy a szervezet túlérzékeny a hormonra. Az adrenalin-túladagolás árt a szívnek, és szélsőséges esetben halálhoz is vezethet.
NEM LEHET AZÉRT MINDENKIT HALÁLRA IJESZTENI
Az adrenalin normál körülmények között felkészít és aktivál, de túladagolva a szív működését gátolhatja. Az adrenalinlöket ugyanis kalciumot szabadít fel, ami a szívhez eljutva merevebbé teszi a szívizmokat, így biztosítja azt, hogy a veszély elmúlásáig el tudják látni a feladataikat. De amikor a kalcium túl sok, a szív sokáig képtelen megfelelően verni, nem jut belé elég vér, és kamrafibrilláció lép fel. Ha ilyenkor nincs a közelben például egy defibrillátor, ami kvázi újra tudná indítani a szív helyes működését, akkor az előbb-utóbb leáll.
Nagyon nehéz az ilyen halált kutatni, annak ellenére, hogy a folyamatát nagyjából értjük. Az biztos, hogy leggyakrabban olyan balesetek vagy katasztrófák során történik meg, amelyek hosszabb ideig tartanak, így a hormonális reakciókra van idő. Egy autóbaleset során például olyan hamar történnek az események, hogy a szörnyethalás esélye nagyon alacsony, de zuhanás közben, amikor van ideje kiforrni a reakciónak, viszonylag gyakori. Alapvetően viszont kell hozzá egy gyengébb alkat és idegrendszer, és valódi halálfélelem.
