Tudomány
Beautiful young brunette woman with Jack Russell terrier enjoying Christmas or New Year night ona a city street.

Tűzijáték, petárda: nem szabad szeretgetni a rettegő kutyát

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2017. 12. 30. 16:00

A kutya nem tud emberül, ha akként bánunk vele krízishelyzetben, épp az ellenkező hatást váltjuk ki. Puszilgatással, putyulgatással csak megerősítjük benne a riadalmat, sőt azt hiszi, a gazdi is retteg – ez pedig számára a világ összeomlását jelenti. Mutatjuk, mit kell tenni.
Korábban a témában:

Hacsak nem tanyára vagy az erdő közepére megyünk, szilveszterkor nem lehet elbújni a dudák, petárdák, tűzijátékok elől. Megvan a maga hagyománya, hajdanán ostorpattogtatással keltettek zajt, dudát fújva búcsúztatták az óesztendőt. Az efféle hangoskodáshoz nyilván a kutyák is hozzá voltak szokva vagy ha nem, hát futottak egyet a határban.

Nagyot változott a világ, a legtöbb eb ma már társállat, amikor újév után dugig telnek velük a menhelyek, a gazdik lélekszakadva keresik őket.

Hogy ez a lehető legritkábban forduljon elő, először is azt kell megértenünk, mit él át ilyenkor az állat.

A menekülés természetes reakció

Emberként készülünk a szilveszterre, jól tudjuk, hogy a durrogástól nem kell félni, de még így is frászt kapunk egy-egy mellettünk robbanó petárdától. Újév napján kívül viszont mi is felkapjuk a fejünket: mi lehetett ez? Lövés, robbanás? Mit várunk akkor egy állattól?

Számukra ez egy teljesen természetellenes hanghatás, nem készülhetnek fel rá, a menekülés a legnormálisabb reakció. A petárda durranása túl van azon a határon, ami hanghatásként felkelti a kutya kíváncsiságát, megpróbálná megvizsgálni, mi történt – ehelyett azonnali menekülést vált ki

– mondja a 24.hu-nak Pongrácz Péter etológus, az ELTE Etológia Tanszékének docense.

A szakszóval lövésállóság vagy zajállóság általánosságban egyed ÉS fajtafüggő. Előbbi az adott eb tűréshatárát jelenti, utóbbi pedig a tudatos szelekció és tenyésztés eredménye. Eredendően a vadászkutyák között találjuk a legtöbb lövésálló kutyát, köszönhetően az évszázadok óta elterjedt puskás vadászatnak, utánuk következnek azok a fajták, amelyeket néhány évtizede, legfeljebb évszázada kezdtek katonai és rendőrségi célokra alkalmazni.

Ne putyulgassuk

Az átlag kutya viszont fél, és ahogy írtuk, ez teljesen természetes viselkedés – egy bizonyos határig, erről majd később.

Sokaknak ismerős kép, ahogy az eb a feszültség aktuális szintjének függvényében izgatott, liheg, védett sarokba vagy a gazdi lábához húzódik, hátravetett fülekkel reszket, behúzott farokkal fel-le szaladgál a kertben vagy a lakásban.

Az ember empatikus lény, akaratlanul is elkezdi nyugtatni, simogatni, hozzá bújik, duruzsol a fülébe, puszilgatja – és ez a legrosszabb, amit tehet.

Egyrészt megerősíti a viselkedést, a kutya úgy veszi, indokolt a rettegés, tehát jól reagál. Másrészt tökéletesen érzi az emberen, hogy valami nincs rendben, ezzel pedig még mélyebbre süllyed: ha a gazdi fél, itt a világ vége.

Az sem jó, ha ilyen helyzetben teljesen negligáljuk, magára hagyjuk, de putyulgatás helyett próbáljuk kizökkenteni. Munkával, játékkal vonjuk el a figyelmét, éreztessük vele, hiába a kinti hangzavar, velünk minden rendben van

– tanácsolja az etológus.

Sok esetben a gazdi a feje tetejére is állhat, az elterelés nem segít. Ilyenkor lehet bevetni a különböző hatásfokú nyugtatókat, természetesen állatorvossal történt egyeztetés után és csak olyan készítményt és úgy adagolva, amit és ahogy ő ajánlotta.

A Pug races up to a bottle (which has a bottle rocket in it and about to launch), slams on its brakes, and reverses course. A neighbor was launching bottle rockets to celebrate Switzerland's National Day. The dog ran off in plenty of time and was not harmed or affected in any way by this experience.
Fotó: Thinkstock

Abnormális reakciónál elzárni

A legrosszabb, ha a kutya szó szerint pánikba esik, kitépi magát a gazda kezéből, sérülések árán is átküzdi magát a kerítésen. Ez már kóros állapot, de egyre gyakoribb az elmúlt néhány évtized tenyésztési gyakorlata miatt: az ilyen egyedeknek nem szabadna továbbadniuk génjeiket.

A csillapíthatatlan, megnyugtathatatlan kutyát be kell zárni akár egy ketrecbe, ahonnét nem szökhet meg, és ahol sem magában, sem környezetében nem tehet kárt. Tilos sétálni vinni, amíg a ramazuri tart.

Abnormálisan erős reakcióról beszélünk, amire nincs általános recept, csakis egyedileg próbálkozhatunk csillapítani, illetve a kutya bezárásával akadályozhatjuk meg a bajt

– emeli ki Pongrácz Péter.

Sétáltatással újévkor tényleg ne próbálkozzunk, mert az egyébként jól vagy közepesen viselkedő kutya is egyik pillanatról a másikra pánikba eshet a közeli durranástól. Mi összerezzenünk, agyunk a másodperc tört része alatt azonosítja a hangot és megyünk tovább.

Az állat viszont a pániktól menekülő üzemmódba kapcsol: nem lát, nem hall, nem engedelmeskedik, csak fut árkon-bokron keresztül.

Egy idő után tisztul a „köd”, a kutya észreveszi mekkora bajban van és elkezdi keresni a hazafelé vezető utat. Ismerős terepen jó eséllyel meg is találja, de ha olyan helyen eszmél, ahol korábban nem igazán járt, komoly bajban van. Ekkor kezdődik az újabb pánik: elvesztem!

Erre nem lehet kiképezni

A legjobb nyilvánvalóan az lenne, ha valahogy az ebeknek el lehetne magyarázni ezt az egészet. Lehetséges? Bucsuházi László mesterkiképzőt, a Kutyaparadicsom Kutyaoktató Egyesület vezetőjét kérdeztük.

Lehet őket fejleszteni, sőt. Rendőrségi és honvédségi kutyák esetén a kiképzési rutin része egy olyan tréning, ahol fegyelmezési feladatokat végeznek az ebekkel, közben pedig lőnek. A kutyának közömbösnek kell maradnia, és a gyakorlat igazolja, lehet javítani lövésállóságukat. Ám esetünkben többről van szó:

A petárdarobbanás és a tűzijáték olyan »hangbomba«, amitől még a jól kiképzett, legkiválóbb munkakutyák is besokallnak. A szilveszteri őrület túl van azon a határon, amire tréningezni lehetne

– fogalmaz Bucsuházi László.

A gazdinak kell megoldani

Van persze néhány kivétel, a melankolikus vagy párjukat ritkítóan jó idegrendszerrel megáldott kutyák magasról tesznek az egészre, de ez a maroknyi kisebbség. A többség retteg, pánikba esik, a gazdi az egyetlen, aki tud bármit tenni ebben a helyzetben.

Az ő felelőssége, hogy lehetőleg ne hagyja egyedül az állatot ebben a krízishelyzetben. Ha mégis, mert bulizni megy vagy jobb dolga akad, mint a befogadott lény lelkivilágával törődni, akkor zárja olyan helyre, ahonnan nem tud megszökni. A mesterkiképző nyugtatók alkalmazását csak végső esetre javasolja, mikor minden más hatástalannak bizonyult.

Bucsuházi László gyakorlati tanácsai egybevágnak az etológus véleményével, azaz próbáljuk meg elvonni a figyelmét, minden lehetőségre álló eszközzel csillapítsuk a stresszt, és semmiképp ne próbáljuk úgy nyugtatni, ahogy emberrel tennénk. Hanem inkább:

  • Játsszunk, foglalkozzunk vele, ha elkezd nyugtalankodni, jutalomfalattal inspiráljuk.
  • Vonuljunk vele a lakás legcsendesebb zugába, ahol a legkevésbé jut be a kinti zaj.
  • Húzzuk le a redőnyt, hangosítsuk fel a tévét, a zenét, ne hallja olyan élesen, mi folyik odakint.

Legyünk vele

Ha estétől reggelig tart a buli, akkor bizony estétől reggelig legyünk ott mellette. Sokan panzióba adják az ebet, mondván ott a kiképzők szárnyai alatt, a várostól általában távoli helyszínen nyugodtan átvészeli a megpróbáltatásokat.

A szakember szerint ez annyiban igaz, hogy külterületen jóval nyugisabb az éjszaka, és a kiképzők tényleg vigyáznak a kutyára. No, de akkor mi a gazda feladata? A náthás családtagot sem adjuk le az orvosnál, hogy ha meggyógyult majd haza jöhet. A kutyának is sokkal jobb otthon a gazda mellett, mint idegen kennelben idegen emberek között. Még akkor is, ha odahaza nagyobba hangzavar…

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Fotó: Karancsi Rudolf/24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.