Amikor az ember mesekönyvet választ a gyereknek, a szöveg tartalma és minősége mellett nyilvánvalóan szempont az illusztráció minősége is. De nemcsak az a fontos, milyenek a képek, hanem az is, mennyire követik a leírt történetet – derül ki az ELTE PPK és a VU University Amsterdam kutatóinak friss tanulmányából.
A megértést segíti…
Garai-Takács Zsófia Katalin és Adriana G. Bus rövid, narratív mesék és szemmozgáskövetés segítségével 41 óvodás bevonásával vizsgálta, hogy az illusztráció jelenléte, illetve minősége hogyan hat a gyerekek emlékezetére. Magyarán a kép és a narráció kapcsolata mennyire befolyásolja, hogy a gyerekek milyen mértékben tudják felidézni a meséket rövid idő elteltével?
A történetet hitelesen ábrázoló képek jelentősen hozzájárulnak a gyerek szövegértéséhez, viszont a szöveghez nem kapcsolódó illusztrációk sem vezetik őket tévútra. A szemmozgás követéséből az is kiderült, a kicsik a jelenet azon elemeire fókuszálnak, amelyről épp a szöveget hallják, vagyis pillanatról-pillanatra integrálják a vizuális és a verbális információkat
– mondja a 24.hu-nak Garai-Takács Zsófia, az ELTE PPK Kognitív Fejlődés és Oktatás Kutatócsoport vezetője.
…ha a szöveghez kötődik
A gyakorlatban mindez úgy történt, hogy a gyerekeknek nagyon rövid, pár mondatos történetet meséltek arról, hogy a kisfiú például bevásárolni ment az anyukájával. Ezután játszottak egy kicsit – hogy a rövid távú memória hatását kizárják –, majd a meséről kérdezték őket.
Az ovisok sokkal több információt fel tudtak idézni azokból a történetekből, amelyek mellé a szöveggel egyező képet mutattak, például hogy a kisfiú tényleg egy boltban van az anyukájával, mint ahol az illusztráció eltért a narratív információtól. Mindez azért is fontos, mert a mese megértése az alapja az új szavak elsajátításának,a gyerekek szókincsfejlődésének egyik legfontosabb forrása a mesehallgatás.
Érdekes, hogy ha a fiú a szövegben anyukájával a fogorvosnál volt, a képen pedig egy boltban vásárolt, ez nem vezette tévútra a gyerekeket, ettől még a mesében elhangzott információkat adták vissza. Viszont jóval kevesebbre emlékeztek, mint amikor a kép is segítségükre volt: ahhoz hasonlóan teljesítettek, mint amikor nem állt rendelkezésre semmilyen kép
– emeli ki a szakember.
Az eredmények tehát azt támasztják alá, hogy az óvodás gyerekeknek a minél jobb szövegértéshez szükségük van illusztrációkra, ám ez a hatás úgy érhető el, ha a képek szorosan kötődnek a szöveghez. Mindez tanácsot adhat nemcsak a megfelelő mesekönyv kiválasztását, de az otthoni és óvodai meseolvasáshoz is. Az eredmények alapján fontos, hogy mesehallgatás közben a gyerekek lássák a képeket.
A kép az első lépés
Nem tartozik szorosan a kutatáshoz, de adódik a kérdés, egyáltalán mennyire van szükség illusztrációra. Gondolunk itt arra, hogy a kicsik gondolkodását, fantáziáját feltételezhetőleg fejleszti, hogy a hallott szöveg alapján maguk képzelik el a szereplőket és a cselekményt.
Garai-Takács Zsófia úgy véli, óvodás korban mintegy első lépcsőfokként szükség van a megfelelő képi ábrázolásra is. A mesék nyelvezete, szóhasználata jóval komplexebb, mint a mindennapi élet párbeszédei. Fontos, hogy a gyerek ezeket is megértse, alkalmazni tudja, ehhez pedig a képanyag nyújt segítséget. Feltehetőleg később, kisiskolásoknál azonban már kisebb szerepe van az illusztrációknak.
Kiemelt kép: BSIP / AFP
