Tudomány
(180125) -- BEIJING, Jan. 25, 2018 (Xinhua) -- File photo provided by the Chinese Academy of Sciences shows two cloned macaques named Zhong Zhong and Hua Hua at the non-human-primate research facility under the Chinese Academy of Sciences. China on Thursday announced it successfully cloned world's first macaques from somatic cells by method that made Dolly.  (Xinhua) (dhf)

Az emberi klónozás nem scifi többé

Pótó Juli
Pótó Juli

2018. 02. 03. 11:00

Pár napja nagy port kavart a hír, miszerint kínai tudósok először klónoztak főemlősöket testi sejtekből. De mit is jelent ez, és mi várható a jövőben? Támadnak az emberi klónok?
Korábban a témában:

Csung Csung és Hua Hua, a két makákó mindössze néhány hetesek voltak, amikor bemutatták őket a nagyközönségnek. A két kismajomról közzétett videó látszólag nem sokban különbözik a netet napról napra bejáró cuki állatkölykös felvételektől, pedig főszereplői nagyon is különlegesek.

Ők ugyanis az első főemlősök, amelyeket testi sejtekből, sejtmagátültetéssel klónoztak, vagyis ugyanazzal a módszerrel, ahogy Dolly, a világ leghíresebb báránya is létrejött bő két évtizeddel ezelőtt.

Dolly 1996. július 5-én jött világra Edinburgh-ben, és születése óriási szenzációt keltett, hiszen egészen addig csak pár sejtes embriók hasításával (embriófelezéssel) sikerült emlőst klónozni. A skóciai Roslin Intézet munkatársai viszont egészen más módszert alkalmaztak.

John Gurdon brit biológus technikáját használták, aki 1958-ban sikeresen hozott létre genetikailag egyező békákat felnőtt békák bőrsejtjeiből. A következő évtizedekben rengetegen próbálkoztak ugyanígy különböző emlősöket, egereket, patkányokat, malacokat klónozni, de senki sem járt sikerrel.

Úgy tűnt, hogy az emlősök genetikai állományában van valami különleges, ami nehézzé teszi a klónozást. A probléma annyira makacsul megoldhatatlannak tűnt, hogy sokan azt hitték, a klónozást az emlősök esetében egyszerűen lehetetlen megvalósítani. Dolly születésével azonban bebizonyosodott, hogy a módszer működhet.

A DOLLY-MÓDSZER

A szomatikus (testi) sejtmag-átültetés során nagy vonalakban arról van szó, hogy

  1. vesznek egy petesejtet a szakértők, majd eltávolítják annak sejtmagját.
  2. vesznek egy testi sejtet, vagyis egy olyan sejtet, amely nem ivarsejt – Dolly esetében ez egy felnőtt birka emlőjéből származott.
  3. a testi sejt magját is eltávolítják, és beültetik az üres petesejtbe.
  4. az így létrejött, a második állat teljes genetikai állományát hordozó petesejtet aztán osztódásra késztetik, és beültetik egy harmadik állatba, amely béranyaként kihordja a klónt.

A világra jövő állat genetikailag pontos mása lesz annak az egyednek, amelytől a testi sejt származott.

Dolly születése óriási hatással volt a tudományra. A szakértők elkezdtek gondolkodni, hogy ha egy adott feladatra specializálódott testi sejtből lehetséges embriót csinálni, hogyan lehetne más módokon átprogramozni ezeket a sejteket. Amelyekkel aztán sérült vagy beteg szerveket és szöveteket lehetne kijavítani.

A skót siker így óriási löketet adott az őssejtkutatástól kezdve a genomszerkesztésig számos területnek, és rendkívüli módon megmozgatta a nagyközönség fantáziáját is.

AZ ÖRDÖG A SZÁMOKBAN LAKIK

Dolly sikerén felbuzdulva az elmúlt két évtizedben számos más fajt is sikerrel klónoztak a kutatók a malacoktól kezdve a macskákon át a farkasokig. A kísérletekből azonban az is világossá vált, hogy a módszer nagyon alacsony hatásfokkal működik.

Fotó: Toni Barros/Flickr

Dolly 276 klónozási kísérletből egyedüliként született meg élve, és bár az arányok azóta valamennyit javultak, még nagyon messze vannak a tökéletestől. A most világra jött makákók például az a kettő volt, amelyek 149 sejtmagátültetéssel létrehozott embrió közül megérték a születést.

MEDDIG ÉLNEK A KLÓNOK?

A híres skót bárány kapcsán ugyanakkor nemrégiben sikerült cáfolni egy másik klónozással kapcsolatos aggályt. Amikor Dollyt hat és fél éves korában súlyos tüdőproblémái és ízületi panaszai miatt el kellett altatni, sokakban felmerült, hogy korai halála (a birkák átlagosan 10–12 évig élnek) a klónozás következménye lehet.

A szakértők attól tartottak, hogy az idősebb állatokból vett testi sejtekből sosem lehet majd olyan hosszúéletű egyedeket létrehozni, mint amilyenek az ivaros szaporodás útján született állatok. Ezt azonban cáfolja, hogy Dolly szintén klónozott rokonai és más klónozott birkák egy 2016-os vizsgálat szerint teljesen normális ütemben öregedtek, és nem voltak súlyosabb egészségügyi panaszaik, mint hagyományos úton fogant társaiknak.

Bár Dolly négy klóntestvérét 2017 elején súlyosbodó ízületi panaszaik miatt végül szintén elaltatták, az állatok eddigre már 10 évesek is elmúltak, vagyis birka szemszögből nagyon szép kort értek meg.

KLÓNOK HORDÁITÓL NEM KELL TARTANI

Egyetlen faj és néhány állat vizsgálatából persze nem szabad messzemenő következtetéseket levonni a klónozás hosszú távú egészségügyi hatásaival kapcsolatban. De tény, hogy jelenleg a várható élettartam esetleges lerövidülésénél sokkal nagyobb aggály a technikával kapcsolatban, hogy mennyire sok embrió kell ahhoz, hogy néhány állat élve jöjjön világra.

(180125) -- BEIJING, Jan. 25, 2018 (Xinhua) -- Two cloned macaques named Zhong Zhong and Hua Hua are seen at the non-human-primate research facility under the Chinese Academy of Sciences (CAS) on Jan. 22, 2018. China on Thursday announced it successfully cloned world's first macaques from somatic cells by method that made Dolly. (Xinhua/Jin Liwang) (dhf)
Klónozott majmok a Kínai Tudományos Akadémián Fotó: Xinhua/Jin Liwang

Így annak ellenére, hogy a szomatikus sejtmag-átültetés kezdettől azzal kecsegtetett, hogy szemben az embriók hasításával, ezzel a módszerrel akárhány másolatot létre lehet hozni egyetlen állatból, egyelőre úgy tűnik, hogy alig néhány egyed világra jövetele is óriási erőfeszítéseket igényel.

FACTORY RESET

De miért ilyen nehéz emlőst klónozni? A testi sejtek érdekessége, hogy mivel különböző feladatokra specializálódtak, bennük nem ugyanazok a gének működnek, amelyek egy megtermékenyített petesejtben vagy egy fiatal embrió sejtjeiben aktívak.

Ahhoz tehát, hogy a módszer sikeres legyen, a sejt számára vissza kell fordítani az órát: míg a testi sejt csak a saját feladatai elvégzése szempontjából fontos géneket működteti, az embrió sejtjeinek sokkal aktívabbnak kell lenniük a gének szintjén is, ennek hiányában ugyanis nem tudják létrehozni a szervezet különböző szerveit és szöveteit.

Ez a fajta „gyári visszaállítás” a főemlősök esetében különösen nehezen megoldhatónak bizonyult, olyannyira, hogy hiába próbálkoztak sokan majmok klónozásával, ezt megelőzően senkinek sem sikerült élve született példányt nyernie a kísérletekből.

A kínai kutatócsoport nagy érdeme, hogy két enzim alkalmazása révén sikerült eltávolítani az embrionális szempontból fontos génekről azokat a kémiai címkéket, amelyek működése a testi sejtekben gátolva volt.

CSUNG CSUNG ÉS HUA HUA

Csung Csung és Hua Hua persze nem az első klónozott főemlősök. 1997-ben Dolly sikerén felbuzdulva egy amerikai kutatócsoport szintén sejtmagátültetéssel hozott létre rhesusmajom-klónokat. Alapvető különbség azonban, hogy ehhez a sejtmagokat fiatal embrionális sejtekből szerezték be.

(180125) -- BEIJING, Jan. 25, 2018 (Xinhua) -- File photo provided by the Chinese Academy of Sciences shows two cloned macaques named Zhong Zhong and Hua Hua at the non-human-primate research facility under the Chinese Academy of Sciences. China on Thursday announced it successfully cloned world's first macaques from somatic cells by method that made Dolly.  (Xinhua) (dhf)
A két klónozott maki, Csung Csung és Hua Hua Fotó: Xinhua

Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy Csung Csung és Hua Hua sem egészen úgy fogant meg, ahogy Dolly és testvérei. A szakértők felnőtt testi sejtekből és magzati sejtekből vett sejtmagokkal is próbálkoztak, és csak az utóbbi csoportból kaptak életképes embriókat.

A donorsejtek tehát a makákók esetében sem felnőtt sejtek voltak, de szemben az 1997-es kísérlet sejtmagjainak forrásaival, már erősen specializálódtak. Így komoly átprogramozást igényeltek ahhoz, hogy belőlük embriók fejlődhessenek.

A KLÓNOKON KÍSÉRLETEZHETÜNK

A kínai csapat célja, hogy nagy számú, genetikailag egyező majmot hozzanak létre, amelyeken aztán tesztelni lehetne az új gyógyászati technikákat. A nem emberi főemlősök ugyanis nagyon fontosak a betegségek és gyógymódok kutatása során, hiszen sokkal jobban hasonlítanak az emberhez, mint mondjuk egy egér vagy patkány.

A kísérleti állatok közti genetikai eltérések viszont megnehezíthetik az eredmények kiértékelését, ami klónok alkalmazása esetén egyáltalán nem probléma.

Mindennek megvalósulását ugyanakkor a technika veszteségességén túl az is nehezítheti, hogy a főemlősökön végzett kísérletekkel kapcsolatban egyre több etikai probléma merül fel világszerte, pontosan ezen állatok emberhez való hasonlatossága miatt.

Az ugyanakkor sokak szerint erősen kérdéses, hogy valaha is eljutunk-e arra a pontra, hogy a nem emberi főemlősöket ki lehet hagyni a képből a különböző komplex emberi betegségek, például az Alzheimer-kór, az autizmus vagy az AIDS tanulmányozása során.

(180125) -- BEIJING, Jan. 25, 2018 (Xinhua) -- Two cloned macaques named Zhong Zhong and Hua Hua are held by a nurse at the non-human-primate research facility under the Chinese Academy of Sciences (CAS) on Jan. 22, 2018. China on Thursday announced it successfully cloned world's first macaques from somatic cells by method that made Dolly. (Xinhua/Jin Liwang) (dhf)
A két klónozott makákó a Kínai Tudományos Akadémia szakemberének kezében Fotó: Xinhua/Jin Liwang

Ami a kínai kutatócsoportot illeti, annak tagjai mindenesetre a következő években igyekeznek újabb klónokat létrehozni, és finomítani saját eljárásukat, hogy az olcsóbb és veszteségmentesebb legyen.

JÖNNEK AZ EMBERI KLÓNOK?

A sikeres klónozás híre kapcsán talán a legnagyobb kérdés, amely mindenkiben felmerült, hogy mit jelent mindez, ami az ember klónozását illeti. Az eredmény kétségkívül azt jelzi, hogy a humán klónozás technikailag megvalósítható.

Más kérdés, hogy érdemes-e és ajánlott-e ezzel próbálkozni. A szakértők többsége egyetért abban, hogy jelen körülmények között teljesen felesleges és felelőtlen cselekedet lenne nekilátni emberi „másolatokat” gyártani.

A lehetőségről azonban ennek ellenére beszélni kell, hiszen a makákók világra jövetelével karnyújtásnyira került az emberklónozás is.

(Kiemelt fotó: Xinhua/Europress)

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.