Tudomány

Megfejtették az egyik utolsó holt-tengeri tekercset

Több mint 70 évvel az első holt-tengeri tekercs azonosítása után izraeli kutatóknak sikerült dekódolniuk az egyik utolsó megfejtetlen kéziratot.

A Haifai Egyetem csapata nagyjából egy éven át dolgozott a tekercsen, mire sikerült összeilleszteniük a 60 apró töredéket, és dekódolniuk az írást – számol be az IFLScience. Az irat egyes töredékei csupán néhány milliméteresek voltak, a szöveg pedig titkosírással készült.

A tekercs elemzésének köszönhetően fény derült egy ősi zsidó szekta szokásaira és ünnepeire, valamint arra, hogy az irat eredeti hibáit később egy második szerző javította.

A tekercset kódolva írták, de tényleges tartalma egyszerű és jól ismert, és nem volt értelme titkosítani

– írják a kutatók közleményükben. A szakértők Izrael területén kívül is ismernek olyan forrásokat, melyekben a vezetők titkosítva írnak egy jól ismert témáról. Az előkelők ezzel a módszerrel valószínűleg társadalmi helyzetüket akarták szemléltetni.

Az újonnan megfejtett tekercs esetében is hasonló a helyzet: a szerző a titkosírással azt akarta kifejezni, hogy a kódot csak a beavatottak ismerik. Igaz, az írnok így is vétett egy-két hibát. A kutatók a második szerző által a tekercs szélén hagyott jegyzetek segítségével tudták megfejteni a szöveget.

A holt-tengeri tekercseket őrző első barlangot az 1940-es évek második felében találta meg egy beduin kecskepásztor a Kumráni-hegységben. Később a környéken további 11 barlangot azonosítottak.

A töredékesen fennmaradt 900 kézirat sokat elárul egy ókori zsidó közösség, az esszénusok szokásairól és hiedelemvilágáról. A tekercsek közt ráadásul fellelhetőek a héber Biblia egyes történeteinek legkorábbi ismert másolatai.

A szakértők szerint nem lehetetlen, hogy a Kumráni-hegységben további ősi iratok várnak felfedezésre. Kutatók egy csoportja december óta vizsgál egy helyi barlangot, abban a reményben, hogy újabb tekercsek nyomaira bukkanhatnak.

Ismeretlen holt-tengeri tekercsek rejtőzhetnek a Júdeai-sivatagban
A régészek 2017-ben jelentették be egy újabb kumráni barlang felfedezését.

A közelmúltban megfejtett iratból egyébként az is kiderült, hogy az eszénusok naptárában egy év 364 napból állt. Ennek használata sokkal kényelmesebb lehetett, mint a hagyományos zsidó holdnaptáré, hiszen utóbbi vezetéséhez az égbolt állandó megfigyelésére volt szükség.

(Kiemelt kép: Thinkstock)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik