Tudomány

Egy új kutatás szerint a fagyos exobolygókon is lehet élet

24.hu
24.hu

2017. 12. 21. 10:32

A kutatók sokáig úgy vélték, hogy a sarki jég és hó teljesen steril környezet. A Yorki Egyetem szakértői azonban a közelmúltban közvetlenül vizsgáltak élő baktériumokat a fagyott mintákban.
Korábban a témában:

A kutatók először figyeltek meg élő baktériumokat sarki jégben és hóban – számol be a Yorki Egyetem oldala. A felfedezés azt jelentheti, hogy az ember sokkal nagyobb hatással van a szén-dioxid-szintre, mint eddig hittük. Az új eredmények emellett az idegen élet keresésében is segíthetnek.

A hóban és jégben elraktározódott gázok elemzésével a kutatók képesek felfedni a Föld múltbeli légköri viszonyait. Az ilyen, csapdába esett levegőbuborékokat tartalmazó mintákat jégmagoknak nevezzük. A szakértők a minták vizsgálatával meg tudják határozni, hogy mennyi szén-dioxid volt az atmoszférában évezredekkel ezelőtt.

A jégmagok elemzése azon a felvetésen alapszik, hogy a fagyos környezetben elég alacsony a biológiai aktivitás ahhoz, hogy a mikroorganizmusok ne befolyásolja a mintákat.

Antarktiszi jégben található buborékok (kép: Wikimedia Commons/CSIRO)

Az új tanulmányban a kutatók azonban azt írják, hogy mikrobákat figyeltek meg az arktiszi és antarktiszi hóban. A felfedezés azt jelenti, hogy a jégmagokban található gáz összetétele a baktériumok hatására jelentősen megváltozhatott.

Kelly Redeker, a tanulmány vezető szerzője szerint mivel korábban nem számoltak azzal, hogy a mikrobák befolyásolhatják a jégmagok állapotát, érdemes lesz átgondolni az efféle minták megbízhatóságát. A baktériumok ugyanis növelhették a jégben és hóban elraktározódott szén-dioxid arányát.

Ez azt jelenti, hogy az ipari forradalom előtti szén-dioxid-szint még alacsonyabb lehetett, mint eddig gondoltuk.

Az ember tehát sokkal inkább hozzájárult a gáz koncentrációjának növekedéséhez.

Redeker hozzátette, a felfedezés azt is mutatja, hogy az élet olyan helyeken, például jeges exobolygókon is jelen lehet, ahol eddig nem is hittük volna.

A fagyott égitesteken is lehet élet

Bár laboratóriumi vizsgálatok korábban már igazolták, hogy bizonyos baktériumok életben maradhatnak az extrém hidegben, az új kutatás az első, mely során sikerült aktív mikrobákat azonosítani a sarki hóban.

A csapat eredeti állapotában hagyott, illetve UV-sugárzással sterilizált mintákat elemzett. Az összehasonlítás felfedte, hogy az érintetlen hóban rendkívül magas a metil-jodid szintje. A vegyületet egyes tengeri baktériumok képesek előállítani.

Az új eredmények azt sugallják, hogy bizonyos létformák a zárt, fagyos, tápanyagszegény környezetekben is életben maradhatnak.

Ez pedig azt jelenti, hogy a jövőben a fagyos égitestekkel is számolni kell, amikor potenciálisan lakható objektumokat keresünk.

Redeker úgy véli, azt már tudják, hogy a baktériumok akár több ezer évig is aktívak maradhatnak az extrém hidegben. A következő cél az lesz, hogy felmérjék, vajon a jégsapkák mélyén is előfordulnak-e mikroorganizmusok.

(Kiemelt kép: NASA/JPL-Caltech)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.