A szakértők Cas9 enzimet vittek be a szúnyogok sejtjébe, ezzel pedig lehetőség nyílt a CRISPR/Cas9 génmódosító technika használatára. A rendszer tesztjeként a kutatók a rovarok külső vázának, szárnyának és szemének fejlődését befolyásolták.
A szakértők végső célja az, hogy a rendszert egy másik módszerrel, a gene drive-val („géntámadás”) kombinálva olyan géneket illesszenek be és terjesszenek, melyek eltörlik a szúnyogok ellenállóság. Bizonyos veszélyes betegségeket, például a dengue-, a chikungunya- vagy a zika-lázat hordozó rovarok ugyanis gyorsan rezisztensé válnak az irtószerekkel szemben.
Korábban a tudósok használtak már génszerkesztő eljárásokat, hogy a szúnyogokon keresztül akadályozzák a kórokozók terjedését. A módosított genetikájú rovarok azonban gyakran elpusztultak, nem adták át utódaiknak a szükséges géneket, vagy nem rendelkeztek megfelelő mértékű mutációval.
Az Omar Akbari vezette csapat a közelmúltban olyan egyiptomi csípőszúnyogokat hozott létre, melyek stabilan átadják a Cas9 enzim kifejeződését, lehetőséget adva a CRISPR módszer hosszú távú használatára. A technika segítségével meghatározott helyen vághatják el a DNS-t, így precízen módosíthatják az élőlények génjeit.
A szakértők új tanulmányukban azt mutatják be, hogy a rendszer tesztjeként miként változtatták meg a szúnyogok bizonyos külső tulajdonságait. Akbari szerint ez az első lépés a rovarpopulációk sikeres korlátozása és a kórokozók terjedésének szabályozása felé.
A gene drive-val a kutatók növelhetik annak valószínűségét, hogy az élőlények átadják utódaiknak a szerkesztett gént vagy géneket. A CRISPR-rel kombinált technikát arra is felhasználhatnák, hogy csökkentsék a rovarok termékenységét – így nem is lenne szükség a környezetre káros rovarirtók alkalmazására.
(Kiemelt kép: Wikimedia Commons/James Gathany)
