A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség már korábban is tiltotta az olyan genetikailag módosított sejtek és génterápiák alkalmazását, melyek növelik a sportolók teljesítményét. 2018-tól a listára az olyan génszerkesztő ágensek is felkerülnek, melyek befolyásolják a genomszekvenciákat, illetve a génkifejeződés transzkripciós vagy epigenetikus szabályzását.
A génmódosítás elsősorban a már meglévő gének szerkesztéséről, és nem az új gének hozzáadásáról szól. A terület fejlődése látványosan felgyorsult a CRISPR módszer 2012-es létrehozása óta.
Maggie Durand, a WADA szóvivője szerint a genetikai beavatkozás természetétől függ, hogy az eljáráson átesett személy később képes lesz-e versenyezni. Durand kiemelte, a tiltás elsősorban azokra a génmódosításokra vonatkozik, melyek a normál szinthez képest növelik a sportolók teljesítményét. Azok a versenyzők, akik terápiás célból részesülnek génszerkesztésben, mentességet kérhetnek majd a WADA-tól.
Az ügynökség a New Scientist megkeresésére nem árulta el, hogy van-e technikai kapacitás a genetikai szerkesztésekkel kapcsolatos csalások felfedezésére.
Az biztos, hogy a visszaélések kimutatása nem lesz könnyű. A WADA nagyjából tíz éve kezdett el kifejleszteni egy módszert a géndopping felismerésére. A technika tesztelése tavaly indult meg, igaz, a módszer csupán egy típusú génterápiát képes azonosítani.
A génszerkesztés kimutatása még nehezebb lesz, mint a hagyományos génterápiáké. Az átalakítások korlátozódhatnak bizonyos típusú szövetekre, például az izmokra, a vérvizsgálat pedig nem tudja azonosítani az ilyen típusú módosításokat.
Bár a WADA 2009-ben bemutatott egy eljárást, mellyel fel lehet fedezni a sportolók testében jelentkező váratlan átalakulásokat, ugyanakkor könnyen elképzelhető, hogy a génszerkesztéssel visszaélők képesek kijátszani ezt a rendszert is.
(Kiemelt kép: Getty Images/vchal)
