Megérkezett az idei ősz leghidegebb, legbarátságtalanabb napja: erős szél, 10 fok alatti hőmérséklet, esők sőt néhol zivatarok, illetve hétfő hajnalban néhány helyen havazott is. ami nagy erővel tört be a Kárpát-medencébe, a dinamikusan érkező sarkvidéki eredetű levegő erős lehűlést okozott, a Dunántúl magasabban fekvő részein hófátyollal borította a tájat.
Erősen próbálkozik a tél
De még mindig jobban jártunk, mint Szlovénia, ahol hózivatarok nehezítik a hétkezdést. Ennek oka ugyanaz, mint a hazánkban tegnap este és éjjel lehullott jelentős csapadéknak: a hidegbetöréssel a hideg levegő a felettünk megülő meleg légrétegek alá vágott, ezzel erős feláramlást indított be. Utóbbit erősítik a magas hegységek, és ez az a meteorológiai helyzet, amikor mennydörgéssel, villámlással kísért zivatarok születhetnek.
Magyarországon ilyen már nem lesz, kedd délutántól a szél is mérséklődik, a hideg viszont marad. Ennek ellenére ha azt még nem is mondhatjuk, hogy itt a tél, de az biztos: nagyon erősen próbálkozik
– mondja a 24.hu-nak Molnár László meteorológus.
Jelenleg úgy tűnik, a szerda hajnal lesz a leghidegebb, egyes területeken -4 fokkal, de még a legmelegebb helyen sem mérhetünk többet plusz négynél. A folytatásban maradnak a fagypont körüli hajnali hőmérsékletek, délutánonként általában 6-8 fokot mérhetünk.
A leghidegebb az északi hegységek völgyeiben lesznek, délen a napokig kitartó, összefüggő felhőtakaró megőriz némi meleget. „Cserébe” az ország déli részén szinte egész héten nem látjuk a Napot, míg az északi tájakon két naposabb periódus is ígérkezik.
Így lesz -2-ből -20
A szélről már jeleztük, hogy kedd délután ereje alábbhagy, de nem szűnik meg, csupán a mostani 60-80 km/órás lökéseket szelídülnek meg kissé. És itt nyer igazolást a címben tett, elsőre talán merésznek, netán „szenzációhajhásznak” tűnő állításunk.
Az úgynevezett wind chill jelenségről van szó, vagyis hogy a szélerősség mennyiben befolyásolja hőérzetünket. Az ember ugyanis a bőrén keresztül kibocsátott hővel felmelegíti a körülötte lévő levegőt, mondhatjuk úgy is: hőburkot von maga köré. A szél viszont elfújja ezt a burkot, ezért ugyanazt a hőmérsékletet hidegebbnek érezzük, mint szélcsendes időben.
A hőérzetet a szél sebességén kívül egyéb tényezők is befolyásolják, például a levegő páratartalma, azért egyfajta ökölszabályként adott szélerősség és hőmérséklet függvényében kiszámolhatjuk hőérzetünket. Nézzünk néhány, a hétre jellemző értéket:
- Mínusz négy fok és 70 km/órás szél esetén a hőérzet -25,2 Celsius-fok.
- Mínusz két fok és 30 km/órás szél esetén a hőérzet -18,5 Celsius-fok.
- Plusz hat fok és 70 km/órás szél esetén a hőérzet -9,5 Celsius-fok.
- Plusz hat fok és 30 km/órás szél esetén a hőérzet -4,6 Celsius-fok.
Több kalkulátor is létezik, mi itt számoltunk.
A windchillt, mint időjárástól függő tényezőt nagyon is komolyan kell venni. A „lefagy az arcom” kijelentés még akkor is szó szerint igaz, ha plusz hat fokot mérünk, de a puszta bőrfelület hosszú ideig erős szélnek van kitéve. Előfordulhat olyan mértékű lehűlés, ami már fagyási sérüléseket is okozhat.
(Kiemelt fotó: MTI/Mohai Balázs)
