Christopher Andres, a Michigan Állami Egyetem kutatója és a tanulmány társszerzője szerint a leletek arról árulkodnak, hogy Tipan mélyen beágyazódott a maja uralkodói csoportok komplex politikai rendszerébe.
Andres és kollégái 2009-ben hallottak először Tipanról. A szakértők épp egy másik belize-i helyszínen dolgoztak, amikor a helyiek arról beszéltek nekik, hogy az őserdőben egy fel nem tárt maja lelőhely fekszik. Andres a Live Science-nek azt mondta, nagyon meglepődtek, amikor megpillantották Tipant, ugyanis nem számítottak ekkora településre.
A városban egykor több ezer maja élhetett. Tipan területén egy labdajátékra kialakított pálya, illetve egy uralkodói komplexum maradványait is felfedezték. A játékosokat ábrázoló hatalmas kőtáblák feltehetőleg a palota bejáratánál álltak.
A kőtáblákat még 2015-ben azonosították, korábban efféle leletek nem került elő Belize-ben. A kutatók úgy vélik, hogy az alkotások időszámítás szerint 600-800 között keletkeztek.
Az egyik táblát kettétörve találták meg. A szakértők szerint az alkotás eredetileg 1,4 méter hosszú, 0,7 méter magas és 0,2 méter széles volt. Mivel a kőlap nem szenvedett jelentős károsodást, a szakértőknek sikerült rekonstruálni a faragványait.
A régészek egyelőre nem tudják, hogy a kőtábla felirata, a „kilenc araszos labda” a játékszer elkészítéséhez használt latexszalag hosszára, vagy magára a labda méretére utal-e. A hieroglifák közt egy dátum is szerepel, melyet 716. május 18-ára lehet fordítani. A táblán emellett a „markolásra” utaló írásjelet, illetve a játékos nevét is felfedezték – a sportolót „Víztekercs Ocelotnak” hívták.
A második alkotás valamivel rosszabb állapotban került elő: közel egyharmada hiányzott. Ez a kőlap 0,8 méter hosszú, 0,6 méter magas és 0,2 méter széles volt. A faragványon szintén egy övet viselő férfi alakja vehető ki. A figura bal kezére támaszkodva lett megörökítve, úgy tűnik, mintha épp meg akarná ütni a labdát. A táblán szereplő név, „A ragadozómadár a mennyei tűz szája”, egy másik, guatemalai maja lelőhely, Naranjo pályáján is felfedezhető.
Az, hogy Tipan és Naranjo kapcsolatban állt egymással, építészeti bizonyítékok is alátámasztják.
A maja civilizáció csúcspontján a mai Mexikót, Belize-t és Guatemalát, illetve Honduras bizonyos részeit ölelte fel. A területet azonban sosem egyesítették, az egyes régiókat hierarchikusan szerveződő közösségek ellenőrizték. Andres szerint Tipan egy kisebb régió központja lehetett, de nem ez volt a legnagyobb város a környéken. A tipani kőtáblák arra utalnak, hogy a település uralkodói igen befolyásosak voltak.
Az új tanulmányban a kutatók azt írják, hogy a város játékain a helyi hűbéresek és hűbéruraik is részt vettek. Nem lehetetlen, hogy Tipan Naranjo alá tartozott, amely pedig a mai Mexikó területén található Calakmul hűbérese volt. Így tehát Tipan lakói közvetett módon Calakmullal is kapcsolatban állhattak.
