A szakértők több mint két évtizeden át dolgoztak, hogy elérjék az áttörést. A felfedezés remélhetőleg segít majd a galaxisok és az Univerzum kialakulásának alaposabb megértésében.
Greg Taylor, a Új-Mexikói Egyetem (UNM) munkatársa és a csapat tagja szerint régóta figyelik az eget, hogy két, egymás körül keringő szupermasszív fekete lyukra, azaz két galaxis összeolvadásának nyomára bukkanjanak.
Bár feltételeztük, hogy ez megtörténhet, még senki sem látta, egészen mostanáig
– mondta a kutató.
A szakértők a két objektumot a 750 millió fényévre fekvő galaxisban, a 0402+379-ben fedezték fel.
Katherine Bansal, az UNM kutatója és a tanulmány vezető szerzője szerint a fekete lyukak össztömege 15 milliárdszor nagyobb a Napénál, keringési idejük pedig nagyjából 24 000 év. Ez azt jelenti, hogy a csapat hiába vizsgálja évek óta a párost, egyelőre a legkisebb görbületet sem sikerült kimutatni a pályájukon.
Ha elképzelünk egy csigát a közelmúltban felfedezett, Proxima Centauri körül keringő – 4.243 fényévre található – Föld-szerű bolygón, ami 1 centiméter tesz meg másodpercenként, ez az a perdület, amelyet feloldunk itt
– mondta Roger W. Romani, a Stanford Egyetem munkatársa és a tanulmány társszerzője.
A fekete lyukakat közvetlen módon egyelőre lehetetlen megfigyelni, csupán az őket körülvevő anyagra gyakorolt hatásuk vizsgálható. Éppen ezért a csapat a Nagyon Hosszú Bázisvonalú Hálózat (VLBA) segítségével az objektumok által kibocsátott rádiójeleket elemezték különböző frekvenciákon, hogy meghatározhassák a mozgásukat.
Bár az utóbbi időben egyre többet tudunk meg ezekről a rejtélyes objektumokról, még mindig rengeteget tanulhatunk róluk. A két, egymás körül keringő szupermasszív fekete lyuk további vizsgálata annak megértésében is segíthet, hogy honnan jött galaxisunk, és hogy merre tart.
A Tejútrendszer ugyanis több milliárd év múlva össze fog ütközni az Androméda-galaxissal. Az összeolvadás végén hasonló páros alakulhat ki, mint amilyet a kutatók a 0402+379-ben azonosítottak.