Ahogy Sándor, József és Benedek meleget hozott márciusban, új életet, felüdülést, reményt a sötét, fagyos tél után, Pongrác Szervác és Bonifác mintha őket akarná ellensúlyozni. Hideget, fagyokat zúdítanak az éledő természetre, a sarjadó vetésre május közepén. Előbbi trióról tudjuk, hogy iszákos. Az emberek könyörgésére Szent Péter egymás után küldte őket egy-egy zsák meleggel a földre, de ők mind egy Tejút menti kocsmában kötöttek ki. Végül Mátyás zavarta ki őket korbáccsal.
A fagyosszentek hármasa haragszik ránk, pedig vesztüket saját oktalanságuk okozta:
Pongrác kánikulában subában megfagyott, Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Bonifácot pedig agyoncsipkedték a szúnyogok – ezért haragusznak ránk emberekre és évről évre visszajönnek, hogy bosszantsanak bennünket.
Hűvösre sikerült
Orbán valahogy kilóg a sorból, utolsó fagyosszentként egyedül, ráadásul Bonifác (május 14.) után majd’ két héttel köszönt be a hideggel. Idén félmunkát végzett, és az már egyéni elbírálás dolga, hogy a pohár félig üres vagy feléig tele van. Május végén ha kánikulára még nem is vágyunk, de szikrázó napsütést és egy 25 fok körüli hőmérsékletet igen.
Ehhez képest csütörtökön egy átvonuló hidegfront okoz a szokásosnál hűvösebb, szeles időt. A Napot gyakran takarják majd felhők, a legmagasabb hőmérséklet 16-22 fok körül alakul – írja a Kiderül.hu. “Cserébe” viszont már csak elszórtan, a főleg a Balaton és a Tisza közötti területen számíthatunk egy-egy záporra. Hétvégére pedig száraz, napos, meleg idő ígérkezik.
– tudtuk meg Varga Sándor meteorológustól, az Időkép.hu munkatársától.
Sokszor részegségben mondják
Egy szó, mint száz látszik, hogy Orbán dolgozott, de mondjuk úgy, félmunkát végzett. Viszont még mindig jobbat, mint kollégái május közepén. Voltak sajnos komoly károkat okozó fagyok, hidegrekordok is dőltek abban az időszakban, de nem fagyosszentek napján.
Szent Orbán népi kultuszának forrása az elzászi szőlővidék, hazánkban a középkor végén terjedt el, itthon is a szőlők, szőlőművesek, kádárok, kocsmárosok védőszentje. Első írásos említése Szkhárosi Horvát Andrástól származik a XVI. századból, érdemes idézni:
Trinck Urbán, sokszor részegségben mondják,
Bornak bőségét mert ő tüle várják.
A magyar nép nemigen kedveli, miután az Orbán napja körül érkező hideg főleg a szőlőnek árt, szegedi gazdák gyakran mondogatták tréfás-bosszúsan: “azt is agyon kellett volna ütni, aki Orbánt beletette a kalendáriumba”. Egy szőregi hagyomány meglehetősen negatív képet fest a férfiúról:
Amikor a kalendáriumot csinálták és a szenteket belerakták, Orbán a kocsmában mulatott. Későn ment haza. Kérdezte, hogy az ő neve hova került? Amikor megtudta, hol van, azt mondotta, hogy miért nem tették a tél közepére, akkor bele tudta volna fagyasztani a borjút a tehénbe, az asszonyba pedig a gyereket.
Kiseprűzték, megszégyenítették
Több helyen tartották, hogy Orbán után a fagytól már nem kell félni, mert a szent leszállt végre a kályháról, semmi nem állt már a meleg útjában. Ha nem tette meg önszántából, segítettek neki. Zalában ezen a napon az öregasszonyok seprűvel zavarták le a tűzhelyről, majd ki a konyhából, a kerten kersztül egész a kapuig űzték, miközben a seprűvel ütötték a földet. Ezután diadalmasab jelentették be a családnak: Orbánt kiseprőztem, nem lesz többé hideg.
Nem bántak vele kesztyűs kézzel az Orbán napi könyörgő célzatú körmenetek alkalmával sem, amikor a hívek a szőlőbe vonultak: ha az időjárás kedvezőtlen volt, a szentet (szobrát, képét) bizony megyszégyenítették. Ezzel is patrónusi kötelességeinek teljesítésére próbálták kényszeríteni.
VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS A KÖVETKEZŐ 8 NAPRA
Szent Orbán, a pápa, a vértanú
Teljesen komolyra fordítva a szót, miként a három másik fagyosszent, Orbán sem szolgált rá rossz hírére. Szent Orbán pápa az első század második felében született, 222-től haláláig, 230-ig uralkodott. Életéről gyakorlatilag semmit nem tudunk, és vértanúsága is kérdéses.
A Legenda Aureában azt olvassuk, hogy bár Alexander Severus császár felhagyott a keresztényüldözéssel, Róma prefektusa Almachius továbbra is kegyetlenül acsarkodott Jézus tanításának követői ellen. Elfogatta és börtönbe vetette Orbánt három pappal és három diákonussal együtt, azt vetette Orbán szemére, hogy ötezer embert vezetett tévútra.
Szent Orbánt és társait ólmos korbáccsal megverték, ő azonban az Úr nevét, »Elyon«-t hívta segítségül. A prefektus nevetett: »Bölcsnek akar látszani ez a vénember, ezért mond ismeretlen szavakat«. […] Társaival együtt Szent Orbánt is egy bálványszobor elé vezették, és sürgették, hogy mutasson be tömjénáldozatot. Orbán imájára azonban a szobor ledőlt, és megölt huszonkét papot, akik a tűznél segédkeztek. Akkor összevissza szaggatták a keresztényeket, utána ismét áldozatbemutatáshoz vezették őket, de ők leköpték a bálványt, majd békecsókot váltva, homlokukat kereszttel megerősítve fogadták a halálos ítéletet…
