Sándor pocsékul végezte a dolgát

Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget – tartja a néphit, vagyis őseink időjóslata szerint Sándor (március 18.), József (március 19.) és Benedek (március 21.) napján már itt a tavasz, meleg az idő.

A tudomány nem támasztja alá

Szent férfiakat nem illendő felelősségre vonni, most mégis ezt tesszük: Herrmann Dóra meteorológust, az Időkép.hu munkatársát kérdeztük.

Most is az a helyzet, mint általában a népi megfigyelésekkel, hogy vagy bejön, vagy nem. Tudományos alapon csak annyit mondhatunk, mindhárom nap a tavaszi napéjegyenlőség környékére, a csillagászati tavasz kezdetére esik. Ilyenkor már egyre több a kellemesen meleg nap – mint a mai is -, de ugyanúgy előfordulhatnak hűvösebb időszakok, hajnali fagyok is.

A lényeg: nincs olyan időjárási, légköri esemény, ami évről évre ismétlődne március közepe táján, és “meleget” hozna

– erősíti meg a szakember.

Hoztak is, meg nem is

Idén is felemásra sikerült Sándor, József és Benedek munkája. Múlt pénteken estére érkezett Magyarország fölé egy hidegfront, amiből északnyugaton villámlással kísért záporok is kialakultak. Szombaton, Sándor napján országszerte csapadék hullott, erős szél fújt és a hőmérséklet is visszaesett. Másnap már viszonylag jobb idő volt, a Dunától keletre kisütött a nap, majd József lassanként többfelé szétzavarta a felhőket, az erős szél viszont maradt.

Ma van Benedek, aki úgy fest, igyekszik megőrizni a hármas becsületét: kedden több órás napsütés várható, esőre nem kell számítani, a hőmérséklet kora délután 17 és 23 fok közé emelkedik, csak északkeleten, a felhősebb tájakon marad néhol 15 fok alatt.

Sokkal komolyabbra fordítva a szót, Nursiai Szent Benedek, a bencés rend alapítója, Európa védőszentje az egyház egyik legnagyobb hatású alakja, a világtörténelem alakítója volt – itt olvashat róla bővebben.

Időjóslás

Mi most visszatérünk a néphit világába:

• Ha Benedek napján dörög az ég, nagy szárazság lesz nyáron.
• Ha Benedek napján szép az idő, jó lesz a gyümölcstermés.
• Szeged környékén a Benedek-napon ültetett hagymát augusztus 24-én szedték föl, utána a háztetőre rakták hét napra és hat éjszakára. Ezután e hagyma főzetével gyógyítottak, elsősorban tífuszos betegek számára tartották hatásosnak.

(Kiemelt kép: MTI/Komka Péter)