Tudomány

A fény régen lehagyta a gravitációt

Így tessék legközelebb kritizálni a Star Wars hiperhajtóművét azzal, hogy az ilyesmi teljesen lehetetlen.

A fény sebessége a légüres térben az egyik legalapvetőbb dolog a fizikában, és az általános relativitáselmélet szerint a gravitáció ugyanilyen ütemben követi. Ám egy új tanulmány azt sugallja, hogy nem mindig volt ez így, mégpedig azért, mert az Univerzum korai időszakában
a fény lehagyhatta a gravitációt, és ez az új hipotézis megfejtést jelenthet az egyik legnagyobb problémára a fizikában.Sőt, ebben az egészben az a legjobb, mert több elméleti fizikai hipotézissel ellentétben ezt akár tesztelni is lehet, így az elkövetkezendő években kiderülhet, hogy valóban így volt-e.

A horizont probléma

Arról van szó, hogy az ősrobbanás elmélete szerint a világegyetemben vannak annyira távoli pontok, melyek között semmilyen fizikai kapcsolat nem történhetett, hiszen nagyon messze vannak egymástól, ám tekintve, hogy ettől függetlenül a homogenitás arra utal, hogy még sincs így. Mert ha a fény sebessége a vákuumban állandó, akkor a kozmosz miként melegedhetett fel ilyen gyorsan? Erre az egyik válasz az, hogy az univerzum az idők folyamán komoly táguláson ment keresztül.

A hipotézis szerint a hőmérsékletnek ki kellett egyenlítődnie akkor, amikor az univerzum kisebb, és “sűrűbb” volt, így a fénynek nem kellett olyan messzire utaznia. A probléma ott van, hogy nem igazán lehet tényleges bizonyítékokkal alátámasztani, és itt jön képbe a másik hipotézis.

Eltérő sebességek

Nemrégiben egy új elképzelés került elő, amit Niayesh Ashfordi (Perimeter Institute, Kanada), és Joao Magueijo (Imperial College London) tártak elő, és arról szó, hogy az univerzum történelmének hajnalán a fény és a gravitáció eltérő sebességgel utaztak, mégpedig úgy, hogy utóbbi volt a lassabb.

Ha a fotonok gyorsabban mozogtak, mint a gravitáció, akkor a Nagy Bumm idején az egyensúlyi hőmérséklet sokkal gyorsabban kialakulhatott, hiszen hamarabb érhették el az univerzum távolabbi pontjait

– állítja a két tudós, bár hozzá kell tenni, hogy még csak elméletről van szó. A kétfős csapat kiszámította az úgynevezett spektrális indexet, ami a világegyetem kezdeti sűrűségét írja le, és ha a feltételezés helye, akkor ez az érték 0,96479. Nagyon érdekes, hogy a Planck műhold alapján tavaly a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás leképezésével 0,968-at számoltak a szakemberek.

A teljes cikket a Physical Review-ban jelenik majd meg november 28-án, ám aki már most látni szeretné a számításokat, az arXiv.org felületén megteheti.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik