Tudomány

Hruscsov nagy balhét csinált az ENSZ-ben

Az 1950-es évek végére enyhülő hidegháborús helyzet 1960-ban újra kiéleződött, amikor május elején a Szovjetunió fölött lelőttek egy U-2-es amerikai kémrepülőgépet. Egy évvel később elkezdték építeni a berlini falat, 1962-ben pedig a kubai rakétaválsággal a világ tényleg egy hajszálnyira került a harmadik világháborútól.

De vissza 1960-ba, amikor a kémrepülő kirobbantotta botrány mellett a harmadik világban folytatott versenyfutás is csak fokozta a szuperhatalmak ellentétét. Egy szó, mint száz, az ENSZ XV. közgyűlése igen feszült légkörben kezdődött 1960 szeptemberében. A fő téma a gyarmati országok függetlensége volt, de nem ettől vált híressé.

Brutálisan hosszú beszédek

Hanem például azzal, hogy itt mutatkozott be Fidel Castro. Már azzal borzolta a kedélyeket, hogy hotelszobájában élő csirkéket tartott, ám amivel mindenkit kiborított, hogy a főleg az Egyesült Államok imperializmusát ostorozó beszéde négy és fél órán keresztül tartott. Párját ritkító A rekordot mégsem ő tartja.

Hanem Krishna Menon indiai diplomata, aki 1957-ben az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt a kasmíri helyzet tárgyalásakor nyolc órán keresztül mondta a magáét. Közben pedig annyira felhúzta magát, hogy rosszul lett és elájult.

Kórházba szállították, de visszatért, és még egy órán keresztül beszélt – ekkor azonban már egy orvos állt mellette, és folyamatosan mérte a vérnyomását.

Poloska a címerben

Igazán paprikás volt a hangulat, amikor a szovjetek a kémrepülőgép miatt az amerikaiaknak estek. De az Egyesült Államok küldöttének, Henry Cabot Lodge-nak megvolt a válasza:

Ma a szovjet kémkedés konkrét bizonyítékával állhatok itt, melyet így önök is láthatnak

– mondta, és elővett egy amerikai címert, amelyet a Szovjet-Amerikai Baráti Társaság adományozott az USA moszkvai nagykövetének. A hátuljából pedig csipesszel előhúzott egy miniatűr mikrofont – ezek után az ENSZ elvetette a szovjet javaslatot, azaz nem szavazta meg amerikai kémrepülést elítélő határozatot.

“Mi fogjuk önöket eltemetni!”

A fő attrakciót viszont Nyikita Hruscsov szovjet főtitkár nyújtotta 1960. október 12-én. A paraszti sorból származó, géplakatosként végzett politikus Sztálin halála után került a világ vezető nagyhatalmának élére. Híres volt lobbanékonyságáról, és hogy gyakori dühkitöréseit nem tudja kezelni.

Egy alkalommal például, 1956-ban a moszkvai lengyel nagykövetségen azt mondta: “Mi fogjuk önöket eltemetni” – egy ilyen kaliberű embertől vérfagyasztó kijelentés. Később ő maga magyarázta el, hogy nem úgy értette, hanem csak a kommunista kiáltványból idézett, miszerint:

 a burzsoázia […] mindenekelőtt saját sírásóját termeli. Pusztulása és a proletariátus győzelme egyaránt elkerülhetetlen.

Vagyis a híres mondat ezek szerint félrefordítás eredménye, amit a tolmácsoknak inkább így kellett volna visszaadni: „jelen leszünk az önök temetésén” vagy „túl fogjuk önöket élni”…

Hruscsov dührohamot kapott

Hruscsov azon az ominózus ENSZ-értekezleten is nagyon begurult. Annyi biztos, hogy a fülöp-szigeteki küldött, Lorenzo Sumulong beszélt, a gyarmati sorban sínylődő népek azonnali felszabadítását követelte. A nyugati imperializmus kritikája még nyilván tetszett a főtitkárnak, de hamar megfagyott ereiben a vér. Sumulong ugyanis azzal folytatta, hogy a Szovjetunió súlyosan korlátozza a kelet-európai népek önrendelkezését, igyekszik azokat magába olvasztani.

Itt szakadt el a cérna, Hruscsov nem tudta magát türtőztetni, de hogy valójában mi történt, azt senki nem tudja. Pontosabban a több, közszájon keringő verzió közül egyiket sem lehet bizonyítani, ami főleg azért furcsa, mert a terem dugig volt tudósítókkal és kamerákkal.

A leginkább elterjedt verzió szerint Hruscsov ököllel verte az asztalt, hogy a fülöp-szigeteki szónokba fojtsa a szót, majd levette a cipőjét, és annak sarkával püfölte tovább. Majd mikor mindez nem vezetett eredményre felpattant, és erővel igyekezett Sumulongot lelökni az emelvényről, miközben Amerika talpnyalójának nevezte.

Az ülést berekesztették, Hruscsov sürgősen távozott és azon nyomban visszarepült Moszkvába.

Nem tudni, pontosan mi történt

Mások úgy emlékeznek, előbb volt a dulakodás, majd az eközben leesett cipőjével verte az asztalt. Megint mások egyáltalán nem tudnak cipőről, szerintük a dühtől vörös pártfőtitkár csak öklével csapkodta az asztalt. Vannak olyan vélemények is, miszerint az egész meg volt rendezve, Hruscsov nem a lábáról vette le a cipőt, hanem direkt erre az akcióra vitt magával egyet pluszban…

Maga Hruscsov később büszkén mesélte cipős akcióját, csak éppen egy teljesen más ülésre tette az egész történetet, ami nagyban rontja a hitelét. Unokája pedig úgy tudja, nagyapján aznap új cipő volt, szorította a lábát, ezért már korábban levette. miután pedig az asztalt verte, leesett az órája, amikor pedig lenyúlt érte, felvette az egyik cipőt, hogy azzal adjon még nagyobb nyomatékot nemtetszésének.

(Kiemelt kép: Hruscsov az ENSZ ülésén 1960-ban/Wikipedia)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik