Az Osztrák-Magyar Monarchia 1914. július 28-án hadat üzent Szerbiának. A szövetségi rendszerek mozgásba lendültek, az emberiség hamarosan az addigi legnagyobb fegyveres konfliktus közepén találta magát, amit ma úgy nevezünk, az első világháború.
Nyugodt lelkiismerettel
A császár-király ezen a napon kiáltvánnyal fordult népeihez:
Népeimhez!
Leghőbb vágyam volt, hogy az Isten kegyelméből még hátralevő éveimet a béke műveinek szentelhessem és népeimet a háború áldozataitól és terheitől megóvhassam. … A gondviselés másként határozott. Egy gyűlölettel telt ellenség üzelmei kényszerítenek, hogy a béke hosszú esztendei után kardot ragadjak monarchiám becsületének védelmére, tekintélyének és hatalmi állásának megóvására és területi épségének biztonságára.
Ferenc József a Szerb Királyság aknamunkájára, bűnös üzelmeire, a monarchia állami rendjének megingatására hivatkozik a háború megindításának okán. Majd így zárja népeihez intézett szózatát:
Fegyveres erővel kell tehát államaim számára a belső nyugalom és az állandó külső béke nélkülözhetetlen biztosítékait megszereznem. Ebben a komoly órában tudatában vagyok elhatározásom egész horderejének s a Mindenható előtti felelősségnek.
Mindent megfontoltam, mindent meggondoltam.
Nyugodt lelkiismerettel lépek a kötelesség útjára.
Bízom népeimben, akik minden viharban híven és egyesülten sereglettek mindig trónom köré és hazájuk becsületéért, nagyságáért és hatalmáért a legsúlyosabb áldozatokra is mindig készen állottak.
Bízom Ausztria-Magyarországnak önfeláldozó lelkesültséggel telt vitéz hadseregében. És bízom a Mindenhatóban, hogy fegyvereimnek adja a győzelmet.
Villámháborút terveztek
A Ferenc Ferdinánd június 28-ai, szarajevói meggyilkolása után összehívott koronatanácsban a monarchia vezetői – Tisza István magyar miniszterelnök kivételével – a szerbek elleni háború mellett foglaltak állást. Még akkor is, ha tudott volt, ezzel egy nemzetközi konfliktus fog kibontakozni. Szerbia mögött ugyanis ott állt II. Miklós Oroszországa, és szövetségesei, Franciaország és Nagy-Britannia.
A háború mellett foglalt állást II. Vilmos német császár is, és a július elején folytatott tárgyalásokon a németek a villámháború. A terv az volt, hogy a monarchia győzelmet arat a szerb fronton, majd feltartóztatja az amúgy is – várakozásaik szerint – lassan mozgósító oroszokat. Közben a németek legyőzik Franciaországot, és egyesült erővel indulnak keletre.
A vezető politikusok közül mindössze Tisza István ellenezte a háborút. Ő úgy számolt, a magyarokat a győzelem és a vereség is hátrányosan érintené. Ha győzünk, szerb területek bekebelezésével csökkenne a magyarság aránya és befolyása is a birodalomban. Ha veszítünk, akkor a monarchia, és hazánk nem kerülné el a megcsonkítást, feldarabolást. Igaza lett.
Az első világháború 15 millió ember életét követelte, és örökre megváltoztatta a világot.
