Teljesen normális emberi érzés, hogy nehezen engedjük el elhunyt szeretteinket. Sőt, Dél-Amerika egyes népei el sem engedik őket, a halottakat mumifikálják, nagy ünnepeken előhozzák őket, felöltöztetik, hellyel kínálják a családi asztalnál és ételt tesznek eléjük. Az európai kultúrkörben bizarr szokás, de nem példa nélküli.
Ferenc József kislánya
Arányi Lajos igazi XIX. századi polihisztor volt. Négy nyelven beszélt, bölcseletet, jogot, természettant és festészetet is tanult, igazán híressé viszont kórbonctani ismeretei által vált. Orvosként gyalog bejárta Magyarországot és a birodalom összes tartományát, megismerkedett számtalan betegséggel és népies gyógymóddal. Padovában és Bécsben tanult, majd32 évesen, 1844-ben Pesten a kórbonctan rendkívüli tanára lett.
A szabadságharc idején önkéntes nemzetőr orvosként működött, amiért 1860-ig eltiltották a tanítástól. Pedig a kórbonctan akkoriban egész Európában gyermekcipőben járt, Arányi pedig alapos ismerője volt. Hogy mégis kitörhetett az elszigeteltségből, azt a császári pár tragédiájának “köszönhette”. Ferenc József és Erzsébet első leánya, Zsófia 1855-ben született. Alig volt másfél éves, amikor betegeskedni kezdett, ám miután meggyógyult, szüleivel és húgával részt vett az uralkodó pár Magyarországi körútján 1857-ben.
Arányi Lajos (Wikipedia)
Csakhogy a két gyereket lázas, hasmenéses kór kapta el, amiből Gizella hamar kigyógyult, ám a kis Zsófia főhercegnő alig két esztendősen, 1857. május 29-én elhunyt. Sisi nem tudta kiheverni a gyerek elvesztését, mély depresszióba süllyedt, a továbbiakban lemondott gyermekei neveléséről. A büntetésből mellőzött, ám szakmai kiválóságként ismert Arányi Lajost pedig felkérték, hogy balzsamozza be a holttestet.
25 évig ült apja mellett
Ezek után minden nagy halottat ő balzsamozott, 1860-as öngyilkossága után például a legnagyobb magyart, Széchenyi István grófot is. Csakhogy a tragédia őt sem kerülte el. Három fia és egy lánya született, a kedvence a kis Zoltán volt. A gyermek hat éves volt, amikor 1862-ben hirtelen elhunyt diftériában. A professzor nem tudta őt elengedni: testét gyakorlatilag mumifikálta, bőrét “élőre festette”, haját szépen fésülte, felöltöztette és egy kis karosszékbe ültette íróasztala mellé.
Halálig ült ott, aztán múzeumba került. Péntektől a Magyar Természettudományi Múzeum, Múmiavilág kiállításán lesz látható a kisfiú múmiája, miután a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum felajánlotta őt a kiállítás idejére. Kiss-Stefán Mónika, a természettudományi múzeum szóvivője a múmiát látva megdöbbentőnek, sokkolónak nevezte az édesapa gyászát. Ugyanúgy ül a széken, mint apja 1887-es halálakor. Fejét bal karjára támasztja, mintha aludna…
