Tudomány

Sok kincset rejt még az “ókori világ Titanicja”

Ignácz Péter
Ignácz Péter

újságíró. 2014. 10. 10. 11:19

"Vasember-felszerelést" és egyéb csúcstechnológiát is bevetve kutatják át újra az "ókori világ Titanicját", a görög partoknál felfedezett ókori római hajóroncsot, mert a régészek szerint még sok műkincs kerülhet elő a feltárás során.

Korábban a témában:

Az Antükithéra szigetnél 50 méter mélyen fekvő egykori kereskedelmi hajó roncsára több mint száz éve bukkantak rá szivacs után kutató búvárok. Egyszerű felszereléseket használva a görög tengerészet segítségével márvány és bronz szobrokat, értékes terítékeket hoztak a felszínre. Az előkerült műtárgyak közül az egyik legizgalmasabb az úgynevezett Antükithérai szerkezet volt, egy bronz kerekekből álló szerkezet, amelynek segítségével egykor a Naprendszer ciklusait követték nyomon és égitestek elhelyezkedését számították ki, például a napfogyatkozásokat is órára pontosan meg tudták jósolni.

Mivel a roncs túl mélyen fekszik, sokáig nem tudták megfelelően átkutatni, ám a modern technológia most lehetővé teszi, hogy újból alaposan megvizsgálják a régészek.

Az elmúlt három hétben amerikai és görög tudósokból álló kutatócsoport térképezte fel a roncs környékén a tengerágyat. Az erős szél miatt azonban csupán egyetlen napon próbálhatták ki a csoport legnagyobb becsben tartott holmiját, a Vasembert idéző búváröltözéket, amelynek viselője akár 300 méteres mélységbe is merülhet anélkül, hogy a veszélyes és időt rabló dekompresszión át kellene esnie.

Antükithérai szerkezet  (antükithérai szerkezet,) Az Antükithérai szerkezet 
Fotó:Europress 

A görög kulturális minisztérium csütörtöki közleménye szerint a búvárok számos műtárgyat hoztak a felszínre az 1. századból származó, fából épített hajó maradványairól. Egyebek mellett egy bronz lándzsát, amely egy életnagyságnál nagyobb szoborhoz tartozhatott, egy agyagkorsót, amely bort vagy olajat tartalmazhatott és egy ágy fémből készült lábát.

A kutatók szerint azonban még sok minden rejtőzhet a mélyben a homokba ágyazódba.

“Nem tudom mi lehet még ott, talán még több műkincs vagy a hajó felszerelésének részei, de nagyon fontos, hogy feltárjuk” – mondta Angeliki Szimosszi, a görög búvárrégészeti hivatal vezetője. Hozzáfűzte, hogy például a most előkerült lándzsa a hajóroncs eddig ismert szobrai közül egyikhez sem tartozik.

Szimosszi kifejtette, hogy a teherhajó feltehetően egy görög szigetről hajózott az itáliai partok felé és a római birodalom fennhatósága alá tartozó területről szállított olyan műtárgyakat, amelyeket gazdag rómaiak rendeltek meg a villáik díszítésére.

“Úszó múzeum volt, amely különböző korszakokból származó műkincsekkel hajózott: az egyik bronz szobor Kr. e. 340-ből, egy másik Kr. e. 240-ből származott, de az Antükithérai szerkezet például később készült” – mondta a szakember, hozzátéve, hogy a hajó útja arra az időszakra esett, amikor éppen megkezdődött a műkincsekkel való kereskedés.

A 40 méter hosszú hajó egy forgalmas hajózási útvonalon süllyedt el, amely a görög szárazföld és Kréta szigete között húzódott.

Brendan Foley archeológus, a massachusettsi Woods Hole Óceanográfiai Intézet tudósa úgy vélte: a régészeti helyszín feltárása alapján az eddigi legnagyobb ókori hajóroncsról lehet szó, amit valaha megtaláltak. “Ez az ókori világ Titanicja” – hangsúlyozta jelentőségét.

A kutatáshoz által használt fémdetektorok azt jelzik, hogy valóban megbújhatnak további műkincsek a tengerágyban. A feltárások előre láthatólag tavasszal folytatódnak, amikor kedvezőbb az időjárás.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.