Az Egyiptomot ért tíz csapásról Mózes második könyvében, az Exodusban ír a Biblia. E szerint az izraeliták annyira megsokasodtak Egyiptomban, hogy a fáraó veszélyt látott bennük. Ezért robotmunkára kényszerítette őket, majd mikor ezzel nem ért célt, utasítást adott a fiúgyermekek megölésére. Isten Mózesnek szánta a feladatot, hogy népét megszabadítsa Egyiptomból.
Fizessenek!
Kéréssel fordult hát a fáraóhoz, hogy engedje népét kivándorolni a pusztába. Az uralkodó nemet mondott, és még súlyosabb terheket rótt a zsidókra. Ekkor történtek azok a jelszerű természeti katasztrófák, amelyek a fáraónak és az egyiptomiaknak Jahve akaratát közvetítették. A tíz csapás egy része jellegzetesen egyiptomi jelenség, mint a békák, békák, szúnyogok vagy sötétség például homokvihar következtében. Másik felük keleti veszedelem, mint a sáskák vagy Palesztinából ismert bajok, mint a jégeső.
A 10 csapás sorrendje: 1. Egyiptom vizei vérré változnak; 2. Egyiptom egész földjét békák lepik el; 3. szúnyogok kínozzák az embereket és az állatokat; 4. bögölyök jelennek meg Egyiptomban; 5. dögvész és pusztító járvány sújtja az egyiptomiak állatait; 6. fekélyek keletkeznek emberen és állaton; 7. az egész országot jégeső pusztítja; 8. sáskajárás felfalja a jégesőtől megkímélt termést is; 9. három napos sötétség száll az országra; 10. az egyiptomi elsőszülöttek halála.
Egy egyiptomi újságíró most arra szólította fel kormányát, hogy indítson pert Izraellel szemben a bibliai 10 csapás okozta károkért. A zsidókat ért megpróbáltatásokért a fáraó és nem az egyiptomi nép volt felelős – írja Ahmed al-Gamal. Kárpótlás járna emellett Mózes és népe által Egyiptomból “kivitt” javakért is. De nem csak a zsidókkal fizettetne. A cikk szerint a törököknek is ellenszolgáltatást kellene nyújtaniuk a XVI. századi megszállásért, mint ahogy a franciák Napóleon hadjárata, a britek pedig az évtizedekig tartó gyarmati sors miatt adósai Egyiptomnak.
Mit mond a tudomány?
A tíz csapásnak egyébként a National Geographic egyik műsora szerint meglehetnek a tudományos magyarázatai. Számos régész úgy véli, hogy a csapások legtöbbje a Nílus-deltában található Avarisz (Hutwaret) ősi városának maradványain mutatható ki. Ez volt II. Ramszesz idején Egyiptom fővárosa, lakói mintegy 3000 évvel ezelőtt hagyhatták magára valószínűleg a tíz csapás miatt.
Klímaszakértők szerint akkoriban a meleg, esős éghajlat hirtelen szárazra váltott. Az első négy csapás lehetséges magyarázata, hogy a Nílus az aszály miatt lassú, iszapos folyóvá vált, vizét mérgező vízi alga festette vörösre. Az algák burjánzása vezettek a békák, tetvek, legyek elszaporodásához. A békák kiáramlottak a szárazföldre is, ahol azonban a többségük elpusztult – ez viszont a rovarok elterjedését eredményezte, amelyek korábban a békák táplálékául szolgáltak.
A hetedik, nyolcadik és kilencedik csapás a szantorini vulkánkitörés következménye lehet. A vulkáni hamu előbb sötétséget és hideget, majd hatalmas viharokat okozhatott – ez lehetett felelős a sáskahadakért is. Az utolsó csapás pedig egy, a gabonakészleteket megfertőző, azonnal ölő gomba művének tulajdonítható. Az elsőszülöttek ugyanis elsőként vehettek az ételből, így a méregtől azonnal meghaltak.
