Tudomány
Nagy-Korallzátony (nagy-korallzátony, )

Korallspermát gyűjtenek Ausztráliában

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2013. 12. 04. 13:00

Akkora bajban van a Nagy-Korallzátony, hogy a tudósok már a legrosszabbra készülnek: génbankot hoznak létre az élővilág későbbi visszatelepítésére.

Korábban a témában:

A Nagy-korallzátony bolygónk legnagyobb korallzátonya, világörökség része. Északkelet-Ausztrália partjai mentén húzódik mintegy 2000 kilométeren, az űrből is jól látható. Ökológiai szerepe felbecsülhetetlen, számtalan fajnak jelent szaporodási és táplálkozási helyet cetektől a cápákig, tengeri tehenektől a teknősökig. A szirteket több, mint 400 különböző korall építi folyamatosan, csak halakból 1500 fajt írtak le a területen.

Itt él a sokak által Némóként megismert, vidám külsejű bohóchal, de megtalálható az emberre teljesen ártalmatlan, 10 méteres óriáscápa, a rejtett zugokból pedig murénák lesnek zsákmányra. Több teknősfaj is az apró szigetekre rakja tojásait, a mélyben pedig ragadozó csigák portyáznak. De a zátony nemcsak biológiai sokszínűsége miatt fontos. Itt törik meg a Csendes-óceánról érkező ciklonok ereje, amelyek ezek után már csak szelíd hullámokként érik el a partot.

Apró állatok hatalmas tömegben

A korallok a tengerfenékbe kapaszkodó apró állatok, amelyek egyesével vagy több ezer korallpolipból álló kolóniákban élnek 20-200 méteres mélységben. Kalcium-karbonátból kemény vázat “építenek” maguk köré, ez adja szilárd “külsejüket”. Az állat pusztulása után a váz megmarad, a különböző generációk egymásra építkeznek. Évmilliók alatt hatalmas mennyiség gyűlhet fel, amely kiemelkedve a tengerből létrehozza például Magyarország mészkőhegységeit.

Részben ez utóbbi okozza a korallok vesztét is. Az elmúlt harminc évben a korallpolipok csaknem fele elpusztult a viharok, egy rejtélyes betegség, az úgynevezett korallfehéredés, valamint egy agresszív ragadozó tengeri csillag támadása következtében. Kutatók szerint az éghajlatváltozás hatásaként a viharok és a korallfehéredés pusztító hatása erősödni fog.

Az elmúlt hetekben zajlott a korallok ívása, amit a tudósok ki is használtak: milliárdnyi spermát gyűjtöttek be. Ezeket lefagyasztva pedig létrehoztak egy génbankot, hogy szükség esetén ebből próbálják újjáéleszteni az élővilágot. A szükség pedig akkor jön el, amikor az egyes fajok populációja annyira lecsökken, hogy az már veszélyezteti a genetikai sokféleségüket.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Dozens of surveillance cameras are installed on a beam over a road in Hangzhou city, east China's Zhejiang province, 5 November 2014.

Local drivers in the eastern Chinese city of Hangzhou are widely alerted to drive carefully on one specific road as dozens of surveillance cameras are installed on a single beam over the road to monitor the traffic. According to pictures of the surveillance lineup, more than 30 cameras are installed on the beam. But no one knows why so many cameras are put into use to monitor the traffic within a short distance on the road.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.