A szaktárca tájékoztatása szerint a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövőben kirobbanó legtöbb konfliktust várhatóan az édesvízkészletek hiánya okozza majd.
Illés Zoltán emlékeztetett arra, hogy – felismerve a víz fontosságát – az Európai Bizottság 2000-ben megalkotta az EU Víz Keretirányelvet. Az új szabályozás elsőként mondta ki: a vízgazdálkodás sokkal több, mint egyszerű vízelosztás és -kezelés, mivel nagy súlyt fektet a vízminőség megőrzésére, valamint pontosan meghatározza a vízgyűjtő terület fogalmát is.
A környezetügyért felelős államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a túl sok és a túl kevés víz egyaránt komoly kihívások elé állítja az országokat. Az aszály vagy az áradások problémája akár Kína, akár Magyarország esetében túlmutat tartományi, illetve országhatárokon.
Illés Zoltán úgy fogalmazott – idézi a tájékoztatás -, hogy mindkét természeti jelenség igen nagy jelentőséggel bír a Duna vízgyűjtő területén Európában ugyanúgy, akárcsak Kínában például a Jangce vízgyűjtő területén. Hozzátette: a kérdés kezelésében a szakembereknek figyelembe kell venniük a Víz Keretirányelv és a Vízgyűjtőterület-gazdálkodási Terv szabályait is.
Kiemelte még a víztakarékosság fontosságát, zöld infrastruktúrák – így például természetes vízvisszatartó eszközök alkalmazását. Illés Zoltán hatékonyabb öntözési mechanizmusokat szorgalmazott, illetve az ivóvízhálózatban található szivárgások okozta vesztességek minimalizálására hívta fel a figyelmet.
Az EU-Kína Vízügyi Platform 2012-ben jött létre a Marseilles-i Víz Világfórumon mint közös finanszírozású és közös irányítású projekteket koordináló intézmény. A programok a szakpolitika és az üzleti szféra együttműködésével valósulnak meg a jövőben. A platform munkáját egy közös dán-kínai titkárság segíti.
