Tudomány

Így hagyták cserben Lengyelországot

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2013. 09. 03. 18:17

Nagy-Britannia és Franciaország hadat üzent a németeknek, majd túlerőben lévő hadseregeik tétlenül nézték, ahogy Lengyelország haláltusáját vívja Hitler és Sztálin ellen. 1939. szeptember 3-án kezdődött a "furcsa háború".

Korábban a témában:

A hitleri Németország agresszivitását látva 1939 nyarán a francia és a brit miniszterelnök megegyezett: nem fogják tétlenül nézni, ahogy Lengyelország is Csehszlovákia sorsára jut. A két nagyhatalom garantálta a lengyel állam határainak sérthetetlenségét, és katonai segítséget ígért Varsónak. Szeptember 1-jén megindult a német invázió, a brit–francia szövetségesek másnap ultimátumot küldtek Hitlernek, melyben 24 órát adtak neki a visszavonulásra. Ám a német diktátor nem élt a lehetőséggel, így elküldték a hadüzenetet – idézi fel a Rubicon.hu.

Tehetetlenül álltak a határon

Lengyelország megsegítése ugyanakkor nem volt egyszerű feladat, mivel – az első világégés példáján – a két világháború közti nyugati stratégák olyan háborús forgatókönyvet készítettek, ahol a kezdeményezést a német fél hajtotta volna végre. A közvetlen szomszédok, a franciák is védelemre rendezkedtek be, és a Rajna bal partján épített védelmi erődrendszerük Maginot-vonal néven vált ismertté. Miután Hitlernek nem állt szándékában kétfrontos háborút vívni, a német Siegfried-vonalon a Wehrmacht erői is védelemre rendezkedtek be.

A tanácstalan nyugati szövetségesek szeptember 7-én bátortalan offenzívát indítottak a Saar-vidék elfoglalására, de meg sem közelítették a Siegfried-vonalat. A franciák bénultan álltak a német határon, miközben újra és újra elhárították a lengyel vezérkar kétségbeesett segélykéréseit. Szeptember 17-én, amikor a Vörös Hadsereg hátba támadta Varsót, a szövetséges erők visszavonultak a Maginot-vonal védelmére. A „furcsa háború” ténylegesen ekkor kezdődött meg, mivel a franciák erődítményeikben várták a további fejleményeket, a Royal Air Force erejéből pedig csak propagandaüzenetek szétszórására futotta.

Brit és francia katonák ücsörögnek egy bunker előtt 1939 novemberében (forrás: wikipedia)

A furcsa háború krónikájához hozzátartozik még az 1939 végén kezdődő finn „téli háború” is, igaz, ott a brit–francia szövetségesek nem Németországgal, hanem a sztálini Szovjetunióval kerültek – kerülhettek volna – szembe. Miután a Vörös Hadsereg megtámadta a skandináv országot, Daladier és Chamberlain, a két külügyminiszter megpróbált tető alá hozni egy szovjetellenes intervenciót, de a szövetségesek végül ugyanolyan bénultnak bizonyultak, mint Lengyelország esetében.

Ha támadtak volna, Németország összeroppan

Március 20-án Finnország békére kényszerült. Az összegyűlt haderőt pedig ezután egy norvégiai akcióhoz akarták felhasználni, hogy zavart okozzanak a náci Németország vasércellátásában. A szövetséges tervek végül arra késztették Hitlert, hogy – Dánia és Norvégia elfoglalására – 1940. április 9-én megindítsa a Weserübung-hadműveletet. A szövetségesek öt nappal később mozgósításba kezdtek, ám végül Skandináviát is harc nélkül hagyták el.

A „furcsa háború” nyolc hónapja alatt tehát Franciaország és Nagy-Britannia számos tekintélyromboló csapást szenvedett el, miközben – a Molotov-Ribbentrop-paktumban foglaltak szerint – a Szovjetunió és Németország felosztotta Közép- és Észak-Európát. A tétlenség a nyugati szövetségesek számára súlyos következményekkel járt, hiszen Hitler 1940. május 10-én a kétfrontos háború kockázata nélkül támadhatta meg Franciaországot, és egy hónap alatt térdre is kényszerítette legnagyobb szárazföldi ellenfelét.

A „furcsa háborúval” a nyugati szövetségesek hatalmas lehetőséget szalasztottak el; ezt még a németek is így gondolták, Alfred Jodl például nem kevesebbet állított, mint hogy Németország egy brit–francia offenzíva esetén már 1939 során összeroppant volna.

További információkért és érdekességekért a világháborúról kattintson a Rubicon.hu-ra.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

(FILES)(COMBO) This combination of file pictures created on May 10, 2018 shows US President Donald Trump during a rally at Total Sports Park in Washington, Michigan on April 28, 2018, and a photo released from North Korea's official Korean Central News Agency (KCNA) on April 21, 2018 of North Korean leader Kim Jong-Un delivering a speech while attending the Third Plenary Meeting of the Seventh Central Committee of the Workers' Party of Korea in Pyongyang.

US President Donald Trump told North Korean leader Kim Jong-Un on May 24, 2018, in letter that the Singapore summit will not take place. / AFP PHOTO / AFP PHOTO AND KCNA VIA KNS / Mandel Ngan AND - /  - South Korea OUT / REPUBLIC OF KOREA OUT   ---EDITORS NOTE--- RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT "AFP PHOTO/KCNA VIA KNS" - NO MARKETING NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS
THIS PICTURE WAS MADE AVAILABLE BY A THIRD PARTY. AFP CAN NOT INDEPENDENTLY VERIFY THE AUTHENTICITY, LOCATION, DATE AND CONTENT OF THIS IMAGE. THIS PHOTO IS DISTRIBUTED EXACTLY AS RECEIVED BY AFP.  /
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.