Így paktált le Hitler Sztálinnal

Katonai semlegességről és egy titkos záradékban Közép- és Kelet-Európa felosztásáról egyezett meg a XX. század két legvéresebb kezű zsarnoka 1939. augusztus 23-án.

Korábban a témában:

Az 1930-as évek végén a nyugati nagyhatalmak el akarták kerülni a háborút, ezért többször is engedtekHitler követeléseinek. Németország az 1938 szeptemberében megszerezte a Szudéta-vidéket, majd 1939 márciusában felszámolta a csehszlovák államot. A nyugati szövetségesek hiába reménykedtek abban, hogy Hitler „jóllakik” majd addigi hódításaival, a német diktátor ugyanis hamarosan újabb igényekkel állt elő. Azt követelte a lengyel kormánytól, hogy biztosítson számára egy autópályának elegendő területsávot, vagyis korridort, ami biztosítja Németország összeköttetését Kelet-Poroszországgal – idézi fel a Rubicon.hu.

Varsó természetesen nem teljesítette a német kérést, mivel egyedül ezen a területen volt kijárata a tengerhez. Németország háborúval fenyegette meg a lengyeleket. A nyugat-európai államok, felismerve kudarcukat, taktikát váltottak: a nyár folyamán garantálták Lengyelország területi épségét, és kijelentették, hogy készek akár fegyveresen is beavatkozni szövetségesük oldalán. A valóságban azonban Chamberlain és Daladier egyaránt híján voltak az átütő katonai erőnek, ezért több alkalommal is megkeresték Sztálint, hogy megpróbálják bevonni egy németellenes szövetségbe.

Túl azon, hogy a szovjetekkel hagyományosan rossz viszonyban álló lengyelek sem lelkesedtek az ötletért, Sztálinnak sem volt érdeke egy ilyen megegyezés. A Szovjetunió 1939 augusztusában végül a náci Németországgal ült tárgyalóasztalhoz. A motiváció egyszerű volt: annak dacára, hogy a szocialista és nemzetiszocialista eszmék esküdt ellenségek voltak, a két birodalomnak egyelőre nem állt érdekében egymás ellen harcolni.

Németország fő kontinentális ellenfele Franciaország volt, míg a szovjetek a balti államok és Lengyelország védőfalát akarták áttörni. Augusztus 23-án tehát Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter Moszkvába utazott, és Vjacseszlav Molotov népbiztossal aláírt egy megnemtámadási egyezményt. A két politikus után elnevezett paktum emellett tartalmazott egy titkos záradékot is, melyben a nagyhatalmak kijelölték érdekszféráik határát, és kölcsönösen elismerték egymás igényeit. Lengyelországot gyakorlatilag kettéosztották egymás között, és a német fél abba is beleegyezett, hogy a Szovjetunió befolyása alá vonja a balti államokat, Finnországot és a román fennhatóság alatt álló Besszarábiát. Németország érdekszférája – értelemszerűen – ezektől a területektől nyugatra húzódott.

A Molotov-Ribbentrop-paktum megdöbbentette az egész világot, miközben a tehetségesebb politikusok azt is megértették, hogy ezzel a szerződéssel lényegében az utolsó akadály is elhárult a hitleri agresszió elől. A szovjet féllel kötött megegyezés után, szeptember 1-jén Németország – provokációra hivatkozva – meg is támadta Lengyelországot, ezzel kezdetét vette a második világháború. A megnemtámadási szerződés ugyanakkor Sztálint is közelebb vitte céljaihoz: két héttel a német támadás után – a lengyel állampolgárok biztonságára hivatkozva – a Vörös Hadsereg is átlépte a lengyel határt, az év végén háborút kezdeményezett Finnország ellen, 1940-ben pedig megszállta a balti államokat és Besszarábiát.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.