Tudomány
hitler (hitler)

A győztesen nem kérik számon az igazságot

Amikor Hitler készen állt a háborúra, ő maga szolgáltatta a cassus bellit: 1939. augusztus 31-én lengyel egyenruhába öltöztetett németek megtámadták a gleiwitzi rádióadót. A pokol elszabadult.

Korábban a témában:

Miután a lengyelek nem voltak hajlandók átadni a Németországot és Kelet-Poroszországot összekötő tengerparti korridort Németországnak, Hitler eltökélte, hogy háborút provokál ki Varsóval. Ennek diplomáciai kockázatmentességét a szovjetekkel kötött Molotov-Ribbentrop-paktum biztosította, az agresszió társadalmi támogatottságát pedig a fokozott lengyelellenes propagandával sikerült növelni – írja a Rubicon.hu.

A háború előtti utolsó lépcsőfok a Himmler-hadművelet néven híressé vált akció volt, mely során a Sicherdienst, a Gestapo és az Abwehr egységei – természetesen lengyel egyenruhában – összesen 21 támadást hajtottak végre a két ország határán fekvő német célpontok ellen. A legjelentősebb ilyen incidens a Sziléziában fekvő Gleiwitz – ma Gliwice, Lengyelország – rádióállomásnál történt, melyet a lengyel szabotőröknek beöltöztetett fegyveresek 1939. augusztus 31-én éjszaka foglaltak el.

„Adnom kell egy propaganda-okot a háború megindítására; akár elfogadható, akár nem. A győztesen úgysem kérik számon, hogy vajon igazat mondott -e” – fogalmazott Adolf Hitler. A támadás részleteit csak az akció vezetőjének, Alfred Naujocks SS-ügynöknek a vallomásából ismerjük, aki a világháború utáni nürnbergi per során számolt be a gleiwitzi eseményekről. Naujocks azt vallotta, hogy az előkészületek során, a dachaui koncentrációs táborban kiválogattak néhány foglyot, valamint letartóztatták az ismert sziléziai lengyel aktivistát, Franciszek Honiokot, hogy később őket használhassák fel a megrendezett támadáshoz.

A férfiakat augusztus 31-én beöltöztették szabotőrnek, majd meggyilkolták őket, holttestüket pedig – mintha csak az akció során estek volna el – a gleiwitzi rádióállomás közelében helyezték el. Az éjszaka során az álcázott ügynökök a pincébe zárták az adótorony őreit, majd az eleve megbeszéltek szerint – lengyel nyelven –, egy rövid németellenes propagandaszöveget sugároztak. Az akció a terv szerint zajlott, a támadók rövid idő után szétszéledtek, a többi pedig már a náci propagandagépezet és a fegyveres erők dolga volt.

A német csapatok provokációra hivatkozva szeptember 1-jén 4.45-kor át is lépték Lengyelország határát, ezzel Európában kitört a második világháború.

Pedig a „lengyel támadás” kapcsán a náci titkosszolgálatok több hibát is elkövettek. Példának okáért, a támadás híre túlságosan is gyorsan jutott el Berlinbe. A német adótornyok ugyanis eleve kis hatótávolságúak voltak – a gleiwitzi legfeljebb néhány falut lázíthatott volna fel a lengyel nyelvű propagandaszöveggel –, ehhez képest viszont a legnagyobb példányszámú újságok „valahonnan” már az augusztus 31-i éjszakai lapzárta előtt hírt kaptak az incidensről. ÁmHitlert ez nem is nagyon érdekelte, hiszen „a győztesen úgysem kérik számon, hogy vajon igazat mondott -e”. A háború elkezdődött, és néhány nap után amúgy is nyilvánvalóvá vált, hogy Berlin „védelmi akciója” egy gondosan előkészített és megszervezett támadást takart.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.