Azt már korábban is tudtuk, hogy az alvás jótékony hatással van az ember memóriájára, azonban amerikai kutatók arra is kíváncsiak voltak, hogy a legjobb eredményekhez mennyi időnek kell eltelnie a tanulás és az álom között.
A csaknem kétszáz önkéntessel elvégzett vizsgálatok során a tesztalanyoknak összefüggő és nem összefüggő szópárokat kellett megtanulniuk, majd felidézniük 30 perccel, 12 és 24 órával később. A csoport egyik fele reggel 9-kor tanulta a szavakat, míg a másik fele este 9-kor, lefekvés előtt. (Az összefüggő szópárok között olyanok voltak, mint “tűz és füst”, míg az össze nem függő szópárok között olyanok, mint “rovar és igazság”.)
Mint az egy teljes nap utáni felidézésnél kiderült, az alvásnak nem volt hatása az összefüggő szavakra való emlékezésre, azonban az össze nem függő szópárok esetében határozottan jobban teljesítettek azok, akik az információ megszerzését követően rövidesen aludni tértek. Az így megjegyzett szavak hatékonyabb felidézése ráadásul a későbbi napokban is fennmaradt.
Egyébként azok sem csinálják rosszul, akik nem csupán estére, hanem az utolsó estére hagyják a tanulást, mivel a félelem és izgalom nagyon jó tanítómester.
