Gschwindt András, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docense, a BME Űrkutató Csoportjának vezetője szerint nagyon szerencsés a kis műhold pályája, hiszen naponta körülbelül 1 óra 20 percen keresztül látható Magyarországról. “Ez messze kedvezőbb, mintha az eredeti tervek szerint indiai vagy orosz hordozórakétával állították volna pályára.“
Egyrészt – ha bármi gond adódna – hosszú időtartományban tudják befolyásolni a műholdat, másrészt a tervezettnél sokkal több adatot tud közvetlenül a BME csapata begyűjteni. Persze adatból nincs hiány, hiszen immáron százhúsz felett van a magyar műholdat megfigyelő külföldi rádióamatőrök száma. Legutóbb bolíviai megfigyelők csatlakoztak, rövidesen pedig Kubából várnak beszámolókat.
A napelemmel működő Masat-1 a 102 perces pályájából immár 30 percet halad a Föld árnyékában, és március 15-ig egyre hosszabb időt tölt majd sötétben. Ennek megfelelően elsősorban az átlaghőmérsékletet, valamint a legnagyobb tömeget képviselő akkumulátor hőmérsékletét figyelik. A műhold pályára állásakor az akkumulátor hőmérséklete 25-27 Celsius-fok körül volt, jelenleg pedig 5-6 fok.
“Tervezési szempontból nem engedjük 5 Celsius-fok alá a lehűlésre érzékeny akkumulátor hőmérsékletét. Hőérzékelővel láttuk el, így amikor 5 fok alá hűlne, elindítja a fűtést. Összesen egy olyan beszámolót láttam, amely Jakutföldről érkezett, és 4 fokos hőmérsékletet regisztrált. A következő pályán azonban már 7 fokra ment fel az akkumulátor hőmérséklete, tehát elindult a fűtés. Akkor lenne kritikus a dolog, hogyha az akkumulátor hőmérséklete a nulla fokot közelítene meg.“
A másik jelentős változás, hogy lassult a műhold pörgése a kiválóan működő passzív stabilizáló rendszernek köszönhetően. “Nagyjából beállt a Föld mágneses terébe. A lassulás előnyös a számunkra, ugyanakkor az is fontos, hogy ne szűnjön meg teljesen. Amennyiben megszűnne a pörgés, a Nap a műholdnak csak az egyik oldalát világítaná meg, amely túlhevülne.“
