Az M1 néven katalogizált múmia a Ptolemaiosz korszakból való a Kr. e. 285 – Kr. e. 30 körüli időszakból.
Ma a Nemzetközi Régészeti Múzeumban, Lisszabonban őrzik, ahol alaposabb kivizsgálásnak vetették alá a díszes maszkot viselő 2250 esztendős múmiát.
A kutatók a maradványaiból megállapították, hogy egy felnőtt férfiről van szó, aki fájdalmas és lassú halált halt 51 és 60 éves kora között. A prosztatarákot nagy multiérzékelős CT-vel – MDCT- vel szűrték ki. Az ágyékában talált legnagyobb daganat 12 mm átmérőjű.
A férfi nemcsak rákban, hanem úgynevezett lumbosacralis osteoarthitisben, azaz kisebb ágyéki gerincferdüléshez hasonló problémával is küszködött. A csontelváltozások, akár a prosztatarák áttétjeire is utalhatnak. A prosztata karcióma ugyanis gyakran terjed át a medencére, az ágyéki gerincre, a felkar és a láb csontjaira, végül pedig a bordákra.
Az M1-es múmiaesetek a legősibb prosztatarák és a második legrégebbi rákeset, amit számon tartanak a történelemben.
A legkorábbi rákos esetet egy 2007-ben megvizsgált 2700 éves szkíta király csontjain azonosították, aki 40-50 éves korában hunyt el a Dél-Szibériai pusztában.
