Tudomány

Életet bombáznak az üstökösök egy közeli naprendszerbe

Olyan körülményeket mértek az Eta Corvi csillag körül, melyek kedveznek a földihez hasonló élet kifejlődésének.

Korábban a témában:


Fotó: NASA

Késői nagy bombázásnak nevezik azt az időszakot, amikor 3,95-3,85 milliárd évvel ezelőtt a Földünknél a bolygófejlődést egy meteorit, üstökös és kisbolygózápor zárta le.

A becsapódások ugyan többször elpárologtatták a kialakuló óceánok vizét, és kipusztíthatták a talán már 4,2 milliárd éve többször is kialakult, maitól esetleg eltérő életet, de a húsz millió éven keresztül tartó bombázás 10 milliárd tonna vizet és szén-dioxidot juttatott vissza a Földre, és a kísérő üvegházhatás jelentősen felmelegítette a bolygó légkörét.

A NASA Spitzer űrtávcsöve infravörös érzékelőivel most hasonló állapotokra bukkant az Eta Corvi csillag körül. Hatalmas porréteg veszi körül a naprendszert, ami arra utal, hogy az ott található bolygók hasonló – de jótékony – kataklizmákat élhetnek át, mint egykor a Föld.

Az Eta Corvi rendszer viszonylag fiatal, csak egymilliárd éves. A kutatók szerint éppen megfelelő korban van ahhoz, hogy a “nagy bombázás” időszakán átessen.

A rendszerben 2005-ben egy fényes gyűrűt fedeztek fel 150-szeres Nap-Föld távolságon belül. A gyűrű a naprendszerünk Kuiper-övének felel meg. Valaha innen érkezhettek a földi óceánokat hozó égitestek.

Ha létezne az idegen naprendszeren belül egy olyan bolygó, mely éppen beleesik az úgynevezett lakhatósági zónába, felszíne nagy eséllyel adhatna otthont földönkívüli életnek.

LAKHATÓSÁGI ZÓNA

A lakható övezet egy csillagrendszer azon területe, amelyben az általunk ismert élet ki tud alakulni.

A Naprendszerünk esetén ez a tartomány 0,95 és 1,37 CsE között van, így csak a Föld található a lakható övezetben.

A lakható övezetben lévő bolygó felszínének egy részén a víz állandóan folyékony állapotban van, ami elengedhetetlen feltétele az általunk ismert élet kialakulásának.

Az övezet kiterjedését a naprendszeren belül nem csak a központi csillagtól való távolság határozza meg, azt módosítja az adott bolygó légkörének felépítése is.

A fiatal csillagok körül nincs lakható övezet, mivel az erős sugárzás megakadályozza a bolygókeletkezést, és egyfajta „halálzóna” kialakulásához vezet néhány fényévnyi térségben. (forrás: Wikipedia)

Ajánlott videó mutasd mind

Magyar modell: bizonygatják, hogy felkészültünk a második hullámra, de a szakadék szélén állunk

Úgy tetszik, stratégiát váltott és mindent egy lapra tesz fel az Orbán-kormány: a fertőzöttek száma már nem fontos, csak a halálesetek elkerülése és az ország működése. Csakhogy sem a tesztelés, sem a kontaktkutatás, sem a járványügy nem működik olajozottan. Ez veszélyes kombináció lehet, és bár a kormány szerint az egészségügy felkészülten várja a betegek érkezését, ezzel ellentétes hírek is érkeznek.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.