A Tanzániában zajló maláriakutatás résztvevői egyszerre három, fertőzött moszkítócsípés szempontjából rendkívül “forró” faluban tesztelik legújabb ötletüket, amitől azt remélik, egyszer és mindenkorra megoldhatja a malária elleni védekezés kérdését, méghozzá olcsó, könnyen hozzáférhető (és létrehozható), mellékhatásoktól mentes formában.
A kutatók ezúttal természetes környezetben igyekeznek majd bebizonyítani azt, ami laboratóriumi körülmények között már biztosnak tűnik – nevezetesen, hogy a moszkitók imádják az átizzadt, több napon keresztül “érlelt” zoknikat, amik a szintetikusan előállított szagcsapdákkal szemben az utolsó pillanatig kifogástalanul működnek. A laborban kikevert kemikáliákat ugyanis a szúnyogok kezdetben ugyan sokkal izgatóbbnak találják, de a kísérletek tanúsága szerint az utolsó kritikus pillanatban mégis elvesztik az érdeklődésüket.
A kísérlet időtartama alatt a kutatók három különböző moszkítócsapdát alkalmaznak majd a három részt vevő faluban. A hatalmas méhkasokra hasonlító csapdák belsejét mesterségesen előállított illatcsalikkal, többnapos, felnőttek által hordott pamutzoknikkal, illetve olyan zoknibetétekkel töltik majd meg, amit iskolás korú gyermekek viseltek – majd összehasonlítják a kapott eredményeket. A kutatást vezető etnomológus, Fredos O. Okumu szerint azonban a faluk kasokkal való lefedettsége közel sem lesz ugyanolyan, mivel a csapdák sűrűsége az adott faluban található lakóházak számától függ majd – ez pedig 20-tól akár 130 darab kast is jelenthet 1000 emberenként.
Néhány csapda belsejét egy organofoszfát-alapú rovarirtóval permetezik majd be, ami 24 órán belül megbénítja a berepülő moszkitókat, a többi esetben pedig egy olyan gombafajt telepítenek a csapdákba, amik megfertőzik, majd 5 nap alatt megölik a rovarokat.
A moszkitók célzott becsábítása majd megölése teljesen új taktika a malária elleni harcban, eddig főleg a fertőzött rovarok távoltartása volt a cél. A malária évente durván 900 000 ember halálát okozza, az áldozatok nagy része gyermek.
