A Magyar Országos Levéltár Archívumának oldalán a hét dokumentumaként közzétették az első magyar televíziós kísérletekről szóló információkat.
A Pesti Napló című újság már 1934. január 28-i számában említést tesz a találmányról, melyet ha valaki megszerez, az lesz a világ: “Akié a televízió – azé a világhatalom” szlogennel.
A házi televíziózás akkor még gyerekcipőben járt, de már a gramofon halálát látták benne. A televízió ötlete még Paul Nipkowtól eredt 1884-ből, aki feltalálta a képbontás elvét, és a pásztázótárcsát, mellyel az első televízióadásra 1926-ban került sor London és Glasgow között.
A televíziós áttörés a gyakorlatban 1936-ban valósult meg, ekkor kezdték a londoni Alexandra Palace-ból sugározni az első televíziós adást. Az élenjáró országokban sikerrel záruló első fejlesztési hullám után a hazai elektrotechnikai ipar egyik bölcsője, az Egyesült Izzó és Villamossági Rt. is bekapcsolódott a rövidhullámú távolbalátással kapcsolatos kísérletekbe.
Mihály Dénes 1933-ban E. H. Traub fizikussal együttműködve már egy olyan televíziós készüléket mutathatott be, amelyet maga még tovább tökéletesített. Ez volt az a képet 240 sorra felbontó, Mihály-Traub-féle forgótükrös vevőkészülék, amelynek képét akár 2,5×3 méteres felületre is ki lehetett vetíteni. 1936 őszén az első zárt láncú televíziós közvetítésre a Gellért szállóban került sor, ahol mintegy 30 méteres távolságra közvetítettek televíziós képet.
1936. október 5-én kelt javaslatában dr. Czukor Károly mérnök fogalmazta meg az Egyesült Izzóban felállítandó televíziós laboratórium gondolatát. A laboratórium 1937-ben készült el. Mivel a vevőkészülék előkészítéséhez és kipróbálásához szükséges képadó-berendezéssel az Izzó laboratóriuma nem rendelkezett, a labor munkatársai maguk állították össze.
Az üveggyári toronyépületben berendezett laboratóriumban a tévékísérletek 1937. június 21-én vezettek eredményre.
Az első átvitel alkalmával a Walt Disney által megalkotott Miki egér figurát továbbították az egyik szobából a másikba. A további kísérletek ugyanezzel a képpel folytak, majd a Tungsram márkajel és ugyanezen év őszén Maxwell angol fizikus portréja következett.
Az eredményekkel kecsegtető fejlesztéseket a közelgő háború akasztotta meg. A televíziós adóvevő berendezés készítésével a labor csak 1940. augusztus 1-jéig foglalkozhatott. Azonban a laboratórium létjogosultságát bizonyította, hogyha el is felejtkeztünk róla, hasznos tudni, hogy 1938-ban már hatvannégyféle minden hullámhosszat fogó készüléket gyártott.
