Megdőlt az antianyag-tárolás rekordja a genfi CERN részecskefizikai laboratóriumának legújabb kísérletében. Mindezidáig csak 10 ezerszer rövidebb időre tudtak előállítani antianyagot.
Az első antihidrogént szintén a CERN-ben sikerült először elkészíteni és megfigyelni 1995-ben.
Azóta antideutériumot – azaz antiprotont és neutront – is sikerült kreálni, nehezebb atommagokat azonban nem. Az antihidrogént mágneses csapdázással sikerült 15 percig stabil állapotban tartani.
MI AZ ANTIANYAG, ÉS MIRE JÓ?
Paul Dirac az antianyag felfedezője szerint az az anyag, ami minket körülvesz, csupán a lehetséges anyagfajtáknak a felét képviseli. A látható világegyetem teljes egészében anyagból van. A modell szerint a térben található minden egyes részecskének megvan az antianyag párja, vagyis az univerzumban lévő anyag mennyisége megegyezik az antianyagéval.
Az antianyag hiányát a mai fizika nem tudja megmagyarázni. Az Endeavour űrrepülőgépen az űrbe juttatandó Alfa Mágneses Spektrométer azonban választ adhat erre a kérdésre is.
Az antianyag a jövő űrutazásának energiaproblémáit orvosolhatná, ugyanis amikor az anyag energiává alakul, valamennyi anyag mindig megmarad, csak az anyag egy része alakítható energiává.
Az anyag-antianyag találkozásnál nem ez a helyzet, mindkettő teljes mennyisége energiává alakul. 1 gramm antianyag energiamennyisége egyenlő 1000 űrsikló külső tartályainak potenciális energiájával.
AJÁNLOTT LINKEK:
Itt olvashatsz arról, mire való az Alfa Mágneses Spektrométer (Hír24)
Cikk az 15 perces antianyagról (New Scientist)
Tanulmány a 15 perces antianyagról (arXiv)
