Tech

A fizika segít, hogy ne ártson a hajformázás

Bár a Dyson név hallatán elsőre sokaknak a szingapúri vállalat különleges porszívói ugranak be, de cég nemcsak ezen a területen áll elő innovációkkal: vezető szerepet tölt be a légtisztítókat (az egyik például olyan, mint egy dimenziókapu) és a hajápolást érintő kutatás-fejleszés területén is. Utóbbival kapcsolatban szeptember 28-án egy nagyszabású eseményre is sort került Magyarországon, ahol a hajápolás és hajformázás legújabb megoldásai voltak a középpontban.

Kapcsolódó
Ez a porszívó már azt is tudja, mikor kell igazán szívni
A Dyson V15 Detect lézeres porkeresővel rendelkezik, és a kosz mennyisége alapján magától állítja a szívóerőt.

A rendezvényen Jake Reynolds, a Dyson hajápolási fejlesztőmérnöke mutatta be a vállalat legújabb szépségápolási megoldásait és a mögöttük rejlő, sokszor egészen meglepő forrásból táplálkozó innovációt, illetve itthon itt debütált a Dyson Airwrap multifunkciós hajformázók legújabb generációja: ezeket a termékeket már úgy tervezték, hogy használatukkal a hajat roncsoló extrém hőhatás nélkül is könnyebb és gyorsabb legyen a hajformázás.

Dyson Jake Reynolds Budapesten.

A legtöbb hajformázó eszköz nem kínál megoldást arra a problémára, hogy a hajtípusok nagyon különbözőek – ami az egyik felhasználónak beválik, az a másiknak káros lehet.

„A Dyson Airwrap multifunkciós hajformázó az elődje sikerére épül, és sok ezer órányi kutatás, rengeteg tesztelés és rengeteg áramlástani szimuláció eredménye. A munka gyümölcsét olyan innovációk jelzik, mint az irányváltoztatásra képes hengerek a gyorsabb és könnyebb göndörítésért, az újratervezett kefés tartozékok a pontosabb formázásért, és egy teljesen új, kétfunkciós Coanda simító-szárító fej. A légáramlás szabályozása révén biztosított a fokozott Coanda-hatás a göndörítéshez, formázáshoz és a szálló hajszálak elrejtéséhez – mindezt extrém hőhatás nélkül” – mondta a termék kapcsán James Dyson, a Dyson főmérnöke és alapítója.

Az említett Coanda-hatás egy áramlástani fizikai jelenség, ami Henri Coandă román aerodinamikai szakember nevéhez fűződik, aki felfedezte, hogy a környezetéhez képest nagyobb sebességű folyadék- vagy gázsugár követi a közeli konvex felületet is, szinte hozzátapadva ahhoz.

A Coanda-hatás tübbek között fontos szerepet játszik a repülőgépek tervezésében (a szárny felett elhaladó levegő a Föld felé irányítható, így tovább nő a felhajtóerő, és a Dyson mérnökei is ezt a jelenséget használják ki a felesleges hő nélküli hajformázáshoz: a légáram odavonzza és magától felcsavarja a hajat, így hozva létre dús loknikat és hullámokat.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik