Az új koronavírus miatt szerdán rendkívüli jogrendet, veszélyhelyzetet hirdettek Magyarország teljes területére. Ennek nyomán több magyar egyetemen is oktatási szünetet rendeltek el március 12-re és 13-ra, továbbá országosan egységesen március 16. és 20. között előrehozott tavaszi szünetet tartanak. Ezután a felsőoktatási intézmények épületei határozatlan időre bezárnak, addig távoktatásban kell zajlania a tanításnak, melynek feltételeit március 23-ig kell megteremteni. A magyar egyetemek egyelőre még küldtek tájékoztatást a hallgatóknak arról, hogy gyakorlatban ez miként fog zajlani.
Orbán Viktor miniszterelnök pénteken azt is bejelentette: nem csak a felsőoktatási intézmények, de a többi iskola is bezár Magyarországon. Hétfőtől új munkarend lép életbe, a diákoknak otthon kell maradniuk, a tanárok digitális eszközökkel folytatják a tanítást akár otthonról, akár az iskolából. A tanulók így tudnak tanulni, a tanárok tudnak tanítani, és jó eséllyel a szokott rendben meg lehet majd tartani az érettségi vizsgákat, mondta kormányfő. Azt is hozzátette, lehet, hogy az új rendszer „döcögni fog”, de ez még mindig jobb, mintha be kellene szüntetni az oktatást. A tanárok számára módszertani ajánlásokat tesznek közzé a személyes találkozás nélküli oktatáshoz, és ezeket minden iskolába eljuttatják.
Gondban lesznek a nemzetközi egyetemek
Barcelonától kezdve Bostonig a koronavírus miatt számos felsőoktatási intézménynek kell átgondolnia, hogyan adja át online a tudásanyagot a koronavírusos korlátozások miatt, amiért elmaradnak a diplomaosztó ünnepségek, és korlátozzák a külföldi utakat is.
A Financial Times kiemeli, hogy a nemzetközi egyetemek bevételeit is érinthetik hosszútávon a korlátozások, hiszen kevesebb külföldi diák fogja megkezdeni tanulmányait az intézményekben. Az ausztráliai International Education Association of Australia arra figyelmeztet, hogy az országban akár 6-8 milliárd ausztrál dollár kieséstől eshetnek el az egyetemek, ha a kínai tanulók nem tudják elkezdeni a következő tanévet. A QS elemzőcég úgy jósolja, hogy a továbbtanulást eddig külföldön tervező diákok 10 százaléka inkább a saját országában marad majd, míg 37 százalék megváltoztathatja a célországot.
Üresen kongó kampuszok
Az Egyesült Államokban száznál is több nagynevű intézmény, többek közt a Harvard Egyetem, a University of Virginia, a University of Michigan kampuszait is bezárták, és mind online platformon folytatják az oktatást. Karen Costa online tanulási szakértő szerint nem csak a technikai kivitelezés nehéz, de az előadó-termekhez szokott tanároknak is új kihívás a helyzet, mivel egy teljesen új módszertant kell alkalmazniuk. Costa szerint ebben a helyzetben még inkább láthatóvá válnak a digitális szakadékok, például sok diáknak az egyetem épületén kívül nincsen stabil netkapcsolata, vagy szükséges eszköze. Észak-Karolinában például a háztartások 24 százalékában nincs hozzáférés szélessávú nethez.
Az online tanulás ráadásul nem való mindenkinek, rengetegen hagyják félbe a neten elkezdett kurzusokat. A tudást demokratizáló nyitott online kurzusok ötlete egy évtizede született, de a kezdeti lelkesedés idővel jellemzően lelohadt, és a legtöbb esetben a netezők nem viszik végig a tanfolyamokat. A legnagyobb ilyen platform a Coursera, amit 2012-ben alapított Daphne Koller és Andrew Ng, a Stanford Egyetem számítástudományi professzora. A szolgáltatásban komoly tudású egyetemi oktatók ingyen elérhető órákat tesznek közzé a felületen, amiket a világon bárki látogathat. A Coursera emellett cégekkel is együttműködik, akik az alkalmazottaik továbbképzését bonyolítják le a felület segítségével.
A londoni Imperial College egy direkt a koronavírusra fókuszáló edukációs anyagot tett közzé február 18-án, amire 13 500-an iratkoztak fel eddig, így 2020 második legnépszerűbb tananyaga lett a Coursera kínálatában. A szolgáltatás a koronavírus hatására a napokban azt is bejelentette, hogy több mint 3800 kurzusát ingyen elérhetővé teszi a kapuikat bezáró intézményeknek.
A virtuális osztálytermek sem egyformák
A koronavírus miatt a legtöbb helyen több résztvevős videokonferenciák keretén belül tartják előadásaikat az oktatók, amik országonként és intézményenként is eltérnek. A milánói MIP Politecnico di Milano Business School például a Flexa nevű mesterségesintelligencia-platformot használja, amit eredetileg online karriertanácsadó szolgáltatásnak terveztek. Most ezen keresztül adják le az anyagot a diákoknak.
A spanyolországi IE University az egyetem által fejlesztett saját videókonferencia-rendszert használja, ám ők kiemelten jó helyzetben vannak, mivel évek óta fektetnek erőforrásokat az online programjaikba. A briteknél sok helyen előre felvett órákról készült klipeket tesznek közzé a tanárok.
A Temple University japán kampuszán több mint 350 csoportot mozgattak át online felületre, ami több mint 1500 diákot jelent. Az iskola vezetősége szerint a legnagyobb kihívást, hogy mindenki elsajátítsa a webes konferenciához fejlesztett Zoom használatát, amin keresztül levezénylik az órákat. Sokan részesítik előnyben a Slacket, mint kommunikációs csatornát, amit több munkahelyen is bevált szoftver.
Franciaországban a helyi oktatási minisztérium az úgynevezett CNED (távoktatás nemzeti központja) platformot tett elérhetővé, ahol egy egy-egy tanár, professzor kommunikál a diákokkal.
Kína továbbra is egy külön világ
A vírus hazájában, Kínában jellemző a Microsoft Office 365 használata, ami egy komplett kommunikációs csomag, hiszen egyszerre biztosít eszközöket a cseteléshez, videohívásokhoz és fájlmegosztáshoz.
Az ország ugyanakkor eddig nem látott erőfeszítést tett online edukáció terén: a kínai kormány közös, felhőalapú platformot fejlesztett az ország közel 180 millió diákjának, a távoktatási módszerek pedig korosztályonként mások. Az általános iskolásoknak állami tévécsatornán keresztül sugározzák a tananyagot, ami a nemzeti alaptanterven alapul. A középiskolások pedig az online platformmal vehetnek részt órákon. A projektben a kormány a három nagy kínai telekomszolgáltató, a China Mobile, a China Unicom és a China Telecom segítségét kérte, továbbá olyan jelentős techcégek működnek közre, mint a Huawei, a Baidu és az Alibaba, akik a sávszélességet és a szükséges technikai infrastruktúrát biztosítják.
Ezen felül 6000 tanár és több mint 50 millió diák használja a Dingtalk nevű kollaborációs szoftvert az online órák megtartásához, ami az igényre reagálva több oktatási funkcióval is kibővült az utóbbi hetek során. Ennek használatával azonban vannak nehézségek, leginkább a rakoncátlankodó tanulók miatt. A diákoknak le kell tölteniük az applikációt, amin keresztül folyamatosan kapják a házi feladatokat.
A diákok azonban leleményes ötlettel rukkoltak elő, hogy kibújjanak a kötelezettségeik alól: összehangoltan egy csillagra értékelték az appot a különféle kínai digitális alkalmazásboltokban, amelynek az értékelése így villámgyorsan 1,4-re zuhant 4,9-ről. Ám az összehangolt kampány sem volt elég ahhoz, hogy az lekerüljön a digitális áruházakból, pusztán a szolgáltatás reputációjának tesz rosszat, amit egyébként főleg vállalatok használnak.
Kiemelt kép: Mohos Márton/24.hu
