Június utolsó hétvégéjét Anglia déli részén töltöttem, ugyanis Dorset megye ad otthont a The Tank Museumnak, ami minden nyáron megrendezi Tankfestet. A tankfesztivál egy háromnapos, egészen családias rendezvény, ahol idén hatvannál is több hadigép fordult meg a helyi arénában. A felhozatalban ott volt Brad Pitt tankja a Haragból, láthattam német és orosz harci járműveket, és a legendás II. világháborús masinák mellett egészen modern harckocsik is elrobogtak tőlem alig pár méterre.
A Tankfest ugyan nem a népszerű zenei előadókról szól, de abban ez a rendezvény sem különbözik a Szigettől vagy éppen Glastonburytől, hogy itt is akadnak „kiemelt fellépők”. A felsorakozó tankok egy része ugyan a múzeum saját gyűjteményéből gurult ki az érdeklődők elé, de mint mindig, idén is akadtak olyan, jelentős érdeklődésre számot tevő különlegességek, amik direkt erre az alkalomra, és a minél nagyobb számú közönség idecsalogatása végett érkeztek a szigetországba.
A Type 95 Ha-Gó, amiből az egész világon mindössze két működőképes példány létezik, egyenesen Japánból érkezett, egy magángyűjtő jóvoltából, a fő attrakciót, a frissen restaurált német Panthert pedig egy francia múzeum, a Musée des Blindées de Saumur biztosította a briteknek – a szállítást ugyanakkor az egész rendezvény legnagyobb szponzora, a fehérorosz Wargaming finanszírozta.
Valódi és virtuális tankok találkozása
A videojátékokra szakosodott cég legsikeresebb terméke a kilenc éve piacra dobott, itthon is népszerű World of Tanks, amiben a felhasználók online feszülhetnek egymásnak, különböző tankokat irányítva, eltérő térképeken és különböző játékmódokban. Ennek tudatában már egyáltalán nem meglepő, hogy a cégóriás anyagilag és egyéb módokon is támogatja a múzeumot és a rendezvényt, és az sem titok, hogy a főleg háborús játékokat fejlesztő Wargaming is bőven profitál az együttműködésből.
Viktor Kislyi, a cég ügyvezetője már a World of Tanks fejlesztésének kezdetén tudta, hogy a készülő program legelhivatottabb felhasználói olyan játékosok lesznek, akik érdeklődnek a történelem és a haditechnika iránt, éppen ezért fontos volt, hogy a harci gépek hiteles másaival töltsék fel a készülő alkotásukat. Ennek érdekében felvették a kapcsolatot több intézménnyel, többek között a Bovingtonban található The Tank Museummal, és az évek során gyümölcsöző kapcsolatot alakítottak ki.
A Wargaming többek között segítette a múzeum bővítését, rendszeresen reklámozzák a nyári tankfesztivált, és mindezért cserébe a fejlesztők hozzáférést kapnak a felhalmozott tudásanyaghoz, tanulmányozhatják a tankokat, aminek hála hiteles, a valóságnak megfelelő gépek kerülnek be mind a mai napig a játékba. A mozgásuk, a működésük, a harci képességeik ugyan nem feltétlenül reálisak, lévén mégiscsak egy szórakoztatásra tervezett programról van szó, külalakra viszont biztos, hogy nem lehet belekötni egyetlen olyan járműbe sem, ami megtalálható a World of Tanks kínálatában.
És ebben a felhozatalban már megtalálható a korábban említett Panther is, hiszen a Tankfesttel párhuzamosan a frissen restaurált tank digitális mása elérhetővé vált a játékban, köszönhetően annak, hogy a Wargaming nemcsak az Angliába szállításban segédkezett, de jelentős szerepet vállaltak abban is, hogy a német haditechnika gyöngyszeme ismét szinte teljes pompájában gördülhessen a közönség elé.
A német tank, ami a franciák oldalán fejezte be a háborút
A World of Tanks szempontjából az új Panther nem jelentős újdonság, hiszen a tank egyes változatai már régóta elérhetők a játékban, ugyanakkor az idei Tankfest sztárja nemcsak azért különleges, mert ebből a típusból összesen három olyan példány létezik az egész világon, ami képes önerőből megmozdulni, hanem azért is, mert a restaurálás során összegyűjtött információk arra engednek következtetni, hogy a lánctalpas hadigépnek egészen különleges a története.
A szakemberek a helyreállítás során az alvázszám (155 506) alapján azonosították be a Panthert (Panzerkampfwagen V Ausf. A), ami eredetileg 1944. június 2-án gördült le a hannoveri M.N.H. Maschinenfabrik Niedersachsen G.m.b.H szerelősoráról. Habár 100%-ig a restaurátorok sem biztosak benne, de meglehetősen nagy az esélye, hogy a tankot a gyártást követően Franciaországba vezényelték, ahol a normandiai harcok során elvesztette a legénységét, és egyike lett azon két Panthernek, amikre 1945 januárjában a Szabad Francia Erők egyik csapata bukkant rá, Guy Bretagne százados vezetésével.
A franciák a hó alól ásták ki az elhagyott járműveket, amiket tizenhárom másik tankkal egyetemben 1945 márciusára olyan állapotba hoztak, hogy alkalmassá váltak új tanklegénység kiképzésére. A két Panthert ekkor festették át francia színekre és keresztelték át Auvergne-ra és Bretagne-ra, és a restaurátorok szerint az ő kezeik alatt pont az utóbbi kelt új életre az elmúlt években. A hadigépet végül aztán Hitler ellen fordították, hiszen a háború vége előtt már Németországban dübörgött a megszálló erők részeként.
A tank 2017-ben került a Musée des Blindés de Saumur tulajdonába, és a munkálatokban aktívan résztvevő Richard Cutland elmondása szerint a Wargaming hathatós közreműködésével azonnal bele is fogtak a restaurálásba, ami nem véletlenül tartott évekig: helyreállították a jármű megrongálódott testét, a monstrum új – de az eredetinek megfelelői – motort kapott, és a felfüggesztését is teljesen lecserélték.
A munka legvégén, miután fény derült a tank lehetséges eredetére, a jármű visszakapta a németek által felvitt eredeti festés fotók alapján rekonstruált változatát, illetve a mágneses aknák ellen védő Zimmerit réteget, ugyanakkor a tank oldalára a francia trikolor és a Bretagne név került, így emlékeztetve mindenkit, hogy ennek a Panthernek vélhetőleg különleges története van, amibe beletartozik, hogy a franciák kötelékében, a gyártói ellen fordítva fejezte be a háborút.
