Barcelonában már javában zajlik az idei Mobil Világkongresszus (MWC), ahol a nagy telefongyártók (többek között a Samsung, a Huawei és az LG) sorra mutatják be az olyan készülékeiket, amik már képesek a következő generációs, 5G-s hálózatokat, és szinte mindenki azzal promózza a készülékét, hogy ezeken a telefonokon egy szempillantás alatt lehet majd letölteni több gigabájtos, kiváló képminőségű filmeket és teljes sorozatokat – a bemutatókon csak az nem hangzik el, hogy a világon még nagyon kevés helyen, lényegében szinte sehol nem érhetők el ezek a szupergyors mobilnetet biztosító hálózatok.
A telefonos cégek védelmében persze érdemes megjegyezni, hogy ez már nem olyan sokáig lesz így, hiszen a Deutsche Telekom az MWC-s satótájékoztatóján bejelentette, hogy az első 150 5G-s antenna már 2019 első negyedévében működni fog a cég európai hálózataiban – többek között itthon is.
Ez az első lépés, amivel a Deutsche Telekom elindítja az európai 5G-s terveinek megvalósítását. A cég jelenleg hat európai országban folytatja az 5G tesztelését: Ausztriában, Németországban, Görögországban, Magyarországon, Lengyelországban és Hollandiában. Az adattovábbítást az első negyedévben az antennák már az 5G-s hálózaton keresztül végzik majd – már teljes egészében a jövő 5G-s szabványára, az Új 5G-s Rádió Szabványra (5G New Radio, 5G NR) alapozva.
„Már a valóságban és nem laboratóriumi körülmények között” – hangsúlyozza Claudia Nemat, a Deutsche Telekom technológiáért és innovációért felelős igazgatósági tagja.
Habár a mobilgyártók bemutatóin az 5G kapcsán mindig csak az kerül szóba, hogy a kompatibilis telefonokon milyen gyors lesz a letöltés, ennél azért jóval többről van szó, nem véletlen, hogy sokan az internet és a mobilnet megjelenésével egyenértékű előrelépésnek tekintik.
hanem az IoT (Internet of Things) eszközöknek, a hálózatba kötött gépeknek: ezen keresztül fognak kommunikálni a szerverek, az a közeljövő önvezető autói és automatizált gyárai, az okos otthonok mindenféle berendezései a hűtőtől a robotporszívóig, és az olyan villámgyors adatforgalmat igénylő megoldások is, mint a közlekedés-irányítás, a biztonsági kamerák és még sorolhatnánk.
A technológia legnagyobb előnye ráadásul nem a mostaninál jóval nagyobb adatsebesség, hanem az egészen minimális, akár 10 milliszekundumra lecsökkenthető késleltetés (latency), ami a jövőre nézve azt jelenti, hogy a gépeink villámgyorsan tudnak majd kommunikálni egymással: az önvezető autó érzékeli, hogy pirosra váltott a lámpa, vagy ami még fontosabb, szinte valós időben tudja követni más járművek mozgását és helyzetét, ami segíthet abban, hogy elkerüljön egy balesetet.
A késleltetés melletti másik nagyon fontos tényező, hogy az 5G nemcsak villámgyors kommunikációt tesz lehetővé a hálózatra kötött gépek között, de képes egyszerre akár több millió IoT eszköz zavartalan működését biztosítani. A jelenlegi 3G és 4G hálózatokat nem erre tervezték, ott a fő szempont az emberek kiszolgálása volt, az 5G viszont már egy teljesen más fokozat, hiszen a felhasználók igényei mellett már a gépek „szükségleteit” is kielégíti, az elterjedése pedig a következő pár évben legalább akkora változást fog hozni az életünkbe, mint az internet megjelenése.
