Az Eurostat adatai szerint az Európai Unió felnőtt lakosságának 6,8 százalékát érinti a depresszió, 2,9 százalék pedig úgy érzi, hogy komoly depresszióban szenved. A statisztikákban sajnos élen járunk: az EU-ban nálunk jelezték a legtöbben (a felnőtt lakosság 10,5 százaléka), hogy depressziósnak érzik magukat. Éppen ezért elég sürgető, hogy a mentális betegségekkel foglalkozó ágazatok felzárkózzanak a nemzetközi trendhez, és elkezdjék komolyan kezelni a depressziót.
MÁSHOGY POSZTOL, AKI DEPRESSZIÓS
A Pennsylvaniai Egyetem és a Stony Brook Egyetem kutatói arra voltak kíváncsiak, hogy vajon a Facebook-posztokból sikerülhet-e korábban felismerni a depressziót, és ha igen, akkor milyen, úgynevezett nyelvi jelölőkre kell figyelnünk az ismerőseink bejegyzéseiben. A Proceedings of the National Academy of Sciences tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kutatók összesen 524292 posztot néztek át, közülük olyanokét is, akiket korábban depresszióval diagnosztizáltak.
Sikerült 200 olyan szót és szókifejezést regisztrálni, amelyeket a szakértők később depresszióhoz kapcsolható nyelvi jelzőknek neveztek. A depressziós páciensek szóhasználatát aztán összevetették azokéval, akik nem szenvednek a mentális betegségtől, és megállapították, hogy a diagnózis előtt már három hónappal felismerhető a depresszió csakis a Facebook-posztok szóhasználata alapján.
HA MÁR ROSSZ A MENTÁLIS EGÉSZSÉGNEK, LEGALÁBB LEGYEN HASZNA
A kutatók összesen 683 Facebook-felhasználó bejegyzéseinek tartalmát és gyakoriságát vizsgálták, mindegyik felhasználó önkéntesen adta az adatait a kutatáshoz. Közülük
így meg lehetett állapítani már ezek alapján is, hogy depresszióban szenvednek.
A jellemző nyelvi jelzők egyébként a depressziós hangulattal összeköthető szavak (könnyek, sírás, fájdalom), a magányra utaló kifejezések (hiányzik, baba), az ellenségeskedő hangulat (gyűlöl, szít, mérges), és a szorongásos kifejezések (aggódik, ideges, félelem) voltak. Ezek fokozott mértékben megjelentek a később depresszióval diagnosztizált felhasználóknál. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a mentális beteg felhasználók sokkal hosszabb posztokat is osztottak meg (átlagosan 1424 szóval többet írtak Facebookra, mint a kontrollcsoport tagjai), viszont nem mindig ugyanabban az időben posztoltak, ami korábbi kutatási eredményeknek igencsak ellentmond.
“Olyan kép él az emberekben, hogy a közösségi média nem tesz jót a mentális egészségnek” – írta egy sajtóközleményben H. Andrew Schwartz, a Stony Brook Egyetem kutatója, a tanulmány szerzője. “De lehet, hogy fontos eszköze lehet a felismerésnek, a megfigyelésnek és előbb-utóbb talán a gyógyításnak is. Itt most bebizonyítottuk, hogy az orvosi vizsgálatokkal együtt jól alkalmazható, és ez egy fontos lépés a mentális egészség javításához.”
