Nemrég még úgy tűnt, a Facebook nemcsak hogy beszállna a médiapiacra, de úgy ahogy van, be is kebelezné azt. Az utóbbi években egyre többen fordultak a közösségi médiához hírekért és tájékoztatásért, tavaly már az amerikai népesség kétharmada fogyasztott híreket közösségi hálókról, és ebben Mark Zuckerberg cégének óriási szerepe volt. A Facebooknál sokáig óriási téma volt a médiaanyagok rendszerezése a felhasználók idővonalain, komoly algoritmusokkal próbálták szabályozni, hogy mindenki olyan tartalmakat kapjon, amelyeket szívesen olvas.
A 2016-os amerikai elnökválasztás után, amikor a túlzottan személyre szabott idővonalak által felfújt buborékok okoztak fejfájást a médiának, a cég elkezdett szépen lassan kioldalogni a hírbizniszből. Médiacégek szerint facebookos forgalmuk folyamatosan csökkent 2017 során, az idén januárban Zuckerberg pedig már nyíltan bejelentette: úgy szabják át az idővonalakat, hogy több, ismerősök által megosztott tartalmat lássunk, mint hírt.
Az ebből adódó forgalomcsökkenés már eddig is sok híroldal csőrét bökte, ám többüknél most szakadt el a cérna: a New York Times információi szerint a Facebook már olyannyira átesett a ló túlsó oldalára, hogy a régi, véleménybuborékot objektív információhalmazként tálaló módszer helyett már teljesen ártatlan, objektív hirdetéseket, sztorikat is politikai reklámként jelenít meg. Ez, megtoldva a Facebook felső körében tapasztalható felmondási hullámmal és a befektetők követeléseivel, komoly irányváltást jelez a népszerű közösségi médiumnál.
SOK VOLT A BOTRÁNYBÓL, VISSZA KELL VENNI
Nem csoda, hogy a Facebook nem akar többé független, előítéletmentes híroldalként működni. A cég alig láballt ki méretes fake news-botrányából, már bele is keveredtek a Cambridge Analytica ügybe, ha pedig eddigre már nem gondolta volna mindenki azt, hogy a cég hazugságokkal bombázza őket, meg még az adataikat is lopja, nemrég az is kiderült, hogy 60 telefongyártónak adtak el személyes adatokat kéz alatt.
Éppen ezért próbálja visszanyerni a cég a megbízhatóságát úgy, hogy egyrészt kevésbé prominensen szerepeltetik a híreket az üzenőfalakon, így az esetlegesen beugró fakenews-sztorik sem tudnak akkora hatást elérni, mint a korábbi választások idején, illetve igyekeznek óriási hírelosztóból normális hírforrássá visszafejteni magukat: több nagy tévécsatornával együttműködve saját híradót indítanak, amelyben a tartalmakat nem befolyásolják a még mindig tökéletlenül működő algoritmusaik, és a köz szemében is kicsit összemosódhatnak a „Facebook” és a „hiteles tájékoztatás” kifejezések.
és Zuckerberggel is személyes kapcsolatban állt. Múlt héten hagyta ott a Facebookot Elliot Schrage kommunikációs vezér, de ebben az évben elment már Alex Stamos biztonsági vezető, illetve Jan Koum, a Facebook által 2014-ben megvásárolt WhatsApp igazgatója is.
Habár Koum pont a Facebook adatlopós botrányai miatt lépett le a WhatsApptól, volt cége éppen a Facebooknál nagyobb biztonsága miatt látszik átvenni az anyacég vezető szerepét online hírforgalomban. Egy tanulmány szerint 2016 óta 6%-kal esett vissza a facebookos hírmegosztások száma, a WhatsApp-é viszont ezzel együtt nőtt 4%-ot.
A Reuters szerint ebben főleg annak van szerepe, hogy a privát üzenetként megosztott cikkek és videók egyre inkább szimpatikusabbak a biztonságukért aggódó felhasználóknak. Arról nem tudni, hogy a Facebooknál nekiálltak-e már ezt kihasználni valamiféle belső infrastruktúrával, vagy algoritmussal, de nem lenne meglepő egy ilyen lépés: ugyanis nemcsak a WhatsApp hírforgalma nőtt meg, hanem a rivális Snapchat-en is 3%-kal több cikk pörög mostanság, ami okot adhatna arra, hogy a Facebook még vonzóbbá tegye a Snapchates hírmegosztást.
A MÉDIA NEM ÖRÜL…
A médiacégeknek viszont természetesen nem nagyon tetszik az új módi. A New York Times azért emelte fel a szavát, mert a Facebook két olyan hirdetésüket is politikai természetűnek tekintette, amely vagy csupán politikai hír volt, vagy az égvilágon semmi köze nem volt a politikához. Az egyik hirdetés egy cikk volt Trump és Kim-Jong Un szingapúri találkozójáról, a másik pedig egy recept a lap főzőmellékletéből.
De a kritikusok közt van még Rupert Murdoch médiamágnás, valamint a BuzzFeed alapítója és vezére, Jonah Peretti is. Ők már hosszú ideje panaszkodnak a facebookos bevételeik hiánya miatt, de annak sem örültek, hogy májusban a cég elkezdte listázni a politikai hirdetéseket, és Zuckerberg bejelentette, hogy elkezdik rangsorolni a különböző hírportálokat olvasói értékelések alapján.
Nem akarom, hogy a [belénk fektetett] bizalomnak egy facebookos felhasználók által eldöntött népszerűségi verseny legyen a mércéje
– mondta erről Lydia Polgreen, a Huffington Post szerkesztője.
Zuckerberg-nek ez az ötlete némileg hasonlít Elon Musk május végi kirohanására a média ellen. A Tesla és a SpaceX vezére ekkor azt jelentette be, hogy létrehoz egy újságok és újságírók rangsorolására szolgáló platformot. Ez nagyobb hírverést keltett, mint Zuckergberg ötlete, és bőven kapott kritikát újságíróktól és szakértőktől, akik aggódnak, hogy egy efféle honlap elősegítené az újságírók tömeges zaklatását, és nem feltétlenül járulna hozzá az előítéletmentes tájékoztatáshoz.
… DE A BEFEKTETŐK IGEN
Örülnek viszont a Facebook befektetői, akik a botránysorozatból való kilábalás kezdetét látják a cég intézkedéseiben. A botrányok miatt és amellett, hogy világszerte a cégvezetők 87%-a szeretne változást látni abban, hogy az internetes nagyvállalatok hogyan kezelik a fake news-t, szükséges is volt megnyugtatni a részvényeseket.
Főleg erre szolgál a Facebook által nemrég megerősített független ellenőrző bizottságuk, ami arra szolgál, hogy közvetlen szakértői visszajelzést biztosítson a cég közre gyakorolt hatásáról, és irányelveinek hatásosságáról. A bizottságot a Fehér Ház volt állományvezetője, Erskine Bowles irányítja.
Egyelőre még csak ígéret az, hogy ez a bizottság jobb irányba tudja terelni a Facebookot, de úgy tűnik, a befektetőket sikerült megnyugtatni vele. A részvények árában a márciusi mélypont óta tartó folyamatos növekedés figyelhető meg, sőt Ken Kam, a Forbes által megkérdezett tőzsdeszakértő szerint nem is érdemes éppen most túladni ezeken, mivel még további értékemelkedés várható.
Természetesen azért egyelőre nem aludhatnak nyugodtan Zuckerbergék. Habár a kezdeti jelek biztatók, a hirdetések politikai besorolásában és az újságlistázásban bőven benne lehet pár új botrány magja, arról pedig, hogy mennyire sikerül a hírfolyam normalizálása és a semlegesség elérése, a jövőbeli tapasztalatok fognak dönteni, nem a mostani ígéretek.
