A csodacsatár című filmszatíra 1956 nyarán készült, de a forradalom miatt csak 1957 őszén mutatták be. Az addigra disszidált Puskás Ferenc jeleneteit újra forgatták Hidegkuti Nándorral.
feledett-feledhetetlen filmek
Olyan film volt a Jób lázadása, hogy még a csudálatos gyerekszereplőről is azt írták: „Ahogyan ő él és játszik a vásznon, azt látni kell.” De a non plus ultra a címszereplő Zenthe Ferenc alakítása volt.
A Hattyúdal olyan siker volt 1964-ben, hogy a látogatottságot illetően lekörözte a Boccaccio ’70 második részét, pedig azt is szép számmal tekintették meg a 18 éven felüliek. Feledett-feledhetetlen filmek, 23. rész.
„Minden korok legsikeresebb magyar színpadi művét” 1971-ben vitték vászonra, a koloratúrszoprán Anna Moffo pedig azt mondta: „A Csárdáskirálynőt épp olyan remekműnek érzem, mint Verdi vagy Puccini operáit.” Feledett-feledhetetlen filmek, 22. rész.
Hatvan éve elsöprő sikert aratott A meztelen diplomata. Palásthy György filmje hasonlóképpen meghódította a közönséget, mint Rejtő Jenő regénye, amelyből készült.
A nyolcvanas évek elején egymás után keletkeztek az ötvenes-hatvanas esztendőket visszaidéző magyar filmek. Ezek közül kettőnek sláger adta a címét. Az egyik volt a Megáll az idő, a másik a Cha-cha-cha, utóbbiban tűnt fel az akkor még főiskolás Rudolf Péter.
Bródy Sándor novellájából 1961-ben ma is nézhető romantikus krimi lett olyan főszereplőkkel, mint Bara Margit, Básti Lajos, Kállai Ferenc, Páger Antal és Szirtes Ádám.
Az Egy szerelem három éjszakája című filmet hat évvel azután forgatták, hogy 1961-ben megtartották az ősbemutatóját. A filmben Darvas Iván, Latinovits Zoltán és Sinkovits Imre „liliomfi”, „szindbádi”, „tizedesi” magasságokba emelkedett. Feledett-feledhetetlen filmek, 18. rész.
Nem Seress Rezsőről, nem is világhíres dalának születési körülményeiről szólt az évezred fordulóján német–magyar koprodukcióban bemutatott Szomorú vasárnap, amelynek kiemelkedő értéke Marozsán Erika játéka volt Ilona szerepében. Feledett-feledhetetlen filmek, 16. rész.
Harmincöt évvel ezelőtt Marcello Mastroianni és Hanna Schygulla főszereplésével mutatták Sándor Pálnak a pesti Broadwayről – a rendező szerint „kicsit Magyarország történetéről” – szóló filmjét, a Miss Arizonát. Az itthoni premier előtti sajtótájékoztató meghívóján a világsztárok védelmében az is szerepelt: „Ne tessék sokat kérdezni!”
Miközben a MOKÉP igazgatója arról panaszkodott, hogy kevés a jó vígjáték, özönlöttek a nézők a Csurka István novellájából készült Hét tonna dollár című filmre. Feledett-feledhetetlen filmek, 14. rész.
Negyven évvel a könyv kiadása után, 1964. február 6-án mutatták be a Kosztolányi-regény filmváltozatát. Kiugró sikert aratott: Páger Antal elnyerte a legjobb férfi alakítás díját Cannes-ban. A szereposztás amúgy is pazar volt Bara Margittal, Darvas Ivánnal, Latinovits Zoltánnal, Tolnay Klárival, és a szörnyen elcsúfított címszereplővel, Nagy Annával.
Kabos Gyula boldog lett volna 1938-ban, ha csak pillanatnyi pénzzavarban szenved. De sokkal többtől szenvedett.
Hatvan évvel ezelőtt és hatvan évvel azután, hogy Émile Zola meghalt, megfilmesítették a Germinalt, és a film nagy részét Magyarországon forgatták. Feledett-feledhetetlen filmek, 11. rész.
A Szépek és bolondok első osztályú mozi volt harmadosztályú játékvezetőkről. Főhőse nem hordott szemüveget, ám amikor bekiabálták neki, hogy „szemüveget a bírónak!”, feltett a pályán egy okulárét. „Nem láttam semmit – mondta. – De tiszteltek.” Feledett-feledhetetlen filmek, 10. rész.
Székely István először 1934-ben, másodszor – hazalátogatva Amerikából – 1972-ben vitte filmre Szép Ernő Lila ákácát. Tóth Manci szerepét a harmincas években Székely felesége, Ágay Irén, a későbbi változatban Halász Judit játszotta.
A kritika világszínvonalúnak nevezte Hintsch György rendező 1969-ben bemutatott A veréb is madár című vígjátékát, amelyben Kabos László játszott két szerepet egy gázsiért. Feledett-feledhetetlen filmek, 8. rész.
A Herkulesfürdői emlék nem Pazeller Jakabról vagy világhírű keringőjéről szólt, hanem egy üldözött fiatalúrról, akit Galambos Saroltának hívtak. Feledett-feledhetetlen filmek, 7. rész.
A hatvanas években három bűnügyi vígjáték készült Fantomas kalandjaiból. A széria úgy járt, mint a Wehrmacht: Moszkváig nem jutott el. Feledett-feledhetetlen filmek, 6. rész.
A századforduló kolozsvári Búza utcája az óbudai Selyemgombolyítóban elevenedett meg. Ott forgatták a Hunyady Sándor novellája alapján készült Egy erkölcsös éjszaka című filmet 1977-ben. Feledett-feledhetetlen filmek, 5. rész.
Várkonyi Zoltán első nagy sikerű filmje volt a Fotó Háber, pedig a forgatás alatt fel is jelentették a fiktív fényképészt a Kisiparosok Országos Szövetségénél. Feledett-feledhetetlen filmek, 4. rész.
Öt lány meghalt 1942-ben, a világháború egy jelentéktelen lokális csatározásban – erről szól Borisz Vasziljev kisregénye, az 1969-ben közre adott A hajnalok itt csendesek, amelyet Sztanyiszlav Rosztockij vitt filmre.
A kritika 1925-ben Kosztolányi Dezső írói pályája csúcspontjának nevezte az Aranysárkányt. Negyvenegy évvel később a regényt filmre vitték, és a mű immár Ranódy László rendezőé, valamint a főszereplő Mensáros Lászlóé is lett, akár eredeti alkotójáé. Feledett-feledhetetlen filmek, 2. rész.
Fábri Zoltán 1975-ben filmre vitte Déry Tibor regényét, A befejezetlen mondatot. Monumentális tabló volt szédületes szereposztással. A korabeli kritika azt írta: „Az embernek az az abszurd érzése támad, Déry előbb ismerte Bálint Andrást, s csak később, az ő alakját önkéntelenül is maga előtt látva alkotta meg regényének hősét.”
