Szórakozás

Azt tudta, hogy a Kutyák és Lovak magazin az angolok egyik legrégebbi lapja?

Ha még sosem látta az 1999-es Notting Hill (magyarul Sztárom a párom) című filmet, ne keseredjen el, ez a cikk nem egészen a filmről szól majd. Ugyanakkor a Julia Roberts-Hugh Grant páros főszereplésével készült limonádéban említést tesznek egy brit magazinról, ami onnantól fogva idézhető és széles körben ismert brand lett. A Kutyák és Lovak magazin viszont már 100 évvel a mozifilm előtt is létezett, persze nem bánták az ingyen reklámot.

Akiknek fogalmuk sincs, miről írunk most, gyorstalpaló: a Notting Hill egy meglehetősen kultuszfilm státusznak örvendő romantikus vígjáték még az ezredforduló környékéről, ami egy angol-amerikai koprodukció végeredménye volt, amiben összehozták az akkoriban minden második filmszerepre felkért Julia Robertset az angol filmgyártás emblematikus alakjával, Hugh Granttel. A filmben Roberts egy híres színésznőt alakít, aki épp egy sci-fi főszerepét játszotta el, a könyvesbolt tulajdonos Grant pedig beleszeret. Később a férfi betoppan egy sajtóeseményre, ahol újságírók faggathatják a híres színésznőt, és mikor Grantet írónak nézik, majd megkérdik, hogy melyik laptól érkezett interjúztatni, a világ legbénább hazugságát veszi elő.

Öhm… a Kutyák és Lovak magazintól!

— mondja, miután ránéz az első újságra, ami a sajtóesemény helyéül szolgáló szálloda szobájának asztalán hever.

via GIPHY

A teljesen irreleváns és abszurd mondat szállóigévé vált a film rajongói közt, hiszen mi a fenét keresne a főként ló- és kutyatenyésztőknek, bukmékereknek, fogadóirodák látogatóinak készített magazin egyik írója ott, ahol hollywoodi filmekről lehet faggatózni (persze azért ment oda, hogy találkozhasson álmai nőjével). A férfi később további bonyodalmakba keveredik, ugyanis a sztoriban említett fikciós film egész szereplőgárdáját kifaggathatja, miután újságírónak hiszi mindenki, és hülyébbnél hülyébb kérdéseket tesz fel azzal a nyitással:

Üdv, a Kutyák és Lovak magazintól vagyok, az olvasóink pedig tudni szeretnék… gondolt már arra, hogy több ló… ló legyen a filmben?

via GIPHY

Egy 135 éves lap története

A magazinnak elég jó reklámot adott a Notting Hill, persze közel sem szorult rá erre, mert 1884 óta, hetente informálja lovas hírekkel az olvasókat, ezzel pedig a legrégibb ilyen magazinnak számít az Egyesült Királyságban. A Kutyák és Lovak célközönségét illetően nagyon réteg lapról beszélhetünk, merta magazin főként lótenyésztéssel, lóversenyekkel, állatorvosi tanácsokkal, lótartással kapcsolatos híreknek enged felületet. Ugyanakkor másik részét a kutyákkal kapcsolatos hírek jelentik, például népszerűnek számított az ünnepi időszakban a „Hová tegye a kutyáját, ha elutazik karácsonykor?” című írásuk. A fellapozáskor találkozhatunk nagyon igényes fotókkal is, de a különböző interjúkat és riportokat szintúgy remekül fényképezik.

Kutyák és lovak, szó szerint – Fotó: FB.com/horseandhound

Mielőtt kitérnénk az olvasottsági adatokra, érdemes egy pillantást vetni a közösségi média felületeikre, hiszen a Horse and Hound magazin hiába egy régivonalas, tradicionális angol lap, már van Facebook-, Twitter- és Instagram-oldala is (de még YouTube-csatornája is), elvégre ezek egyikének megléte nélkül már képtelenség lépést tartania egy olyan médiumnak, ami továbbra is szeretne jó eléréseket produkálni. A kutyás-lovas magazinnak közel 550.000 lájkolója van Facebookon, ám a többi platformon már szerényebb adatokat tud felmutatni: Instagram-fiókján épphogy átlendült a negyvenezredik követőjén, bár tény, ott a címlapok és a különféle állatos fotókon kívül sok izgalommal nem fogunk találkozni — már ha egyáltalán beszélhetünk izgalomról egy ilyen tematikájú lapnál.

A magazin ára 2,6 font, azaz alig egy ezres, ami nem számít túlzottan drágának a brit átlagbérekhez képest. Utóbbi heti 527 fontot jelent, ez havonta 2100 font körüli összegen mozog — ami úgy 760.000 forint átváltva, mínusz adók mindkét esetben. A Kutyák és Lovak fő célközönséget a nők képezik, de mivel a lótartás költséges és időigényes feladatnak minősül, ebben a célcsoportban is kétfelé ágazhat a megcélzott közönség:

  • idősebb, de tehetős polgárok,
  • középkorú üzletasszonyok (a fiatalabb közönség elérése abszolút nem érdeke a lapnak).

Ebből a statisztikából világosan kitűnik, brit viszonylatban szép számokat generál az elérés a Kutyák és Lovak esetében. A 2012-től 2018-ig terjedő időszakban, havi lebontásban is legalább 443 ezer ember kíváncsi a lótartással kapcsolatos recenziókra, de volt már, hogy az 1 milliós álomhatárt is átlépte az elérés.Aki azt gondolná, hogy a magazin a kizárólag keménykalapos lordok és a jó módban lévő brit úriemberek csoportjának szól, csak részben fedheti a valóságot. A szerkesztők egyébként igencsak a humoruknál vannak, ugyanis egy 2015. április 1-jén kiadott (persze szó sem volt megjelenésről) magazinjuk címlapjára feltették Hugh Grantet, aki állításuk szerint „világhírnevet adott a lapjuknak”.

A borítón vicceskedtek is a lap munkatársai, ugyanis Grant segítségével olyan infókra tehettünk volna szert, minthogy:

  • miért kellenének minden filmbe lovak?
  • melyek a legfontosabb tudnivalók a lovakról? 
Grant, mint tiszteletbeli Kutyák és Lovak magazin címlapszereplő – Fotó: horseandhound.co.uk

A Kutyák és Lovak magazin azért is számít tradicionálisnak a brit földön, mert az 1700-as évek óta rendeznek lóversenyeket arrafelé, még Anna királynő idejétől kezdve. Ekkoriban tették ugyanis hivatalos sporttá a lóversenyzést, leghíresebbnek az epsomi derbi számít. Ilyenkor összegyűlik az angol nemesség, hogy az élet nagy dolgairól nyissanak vitát, természetesen a versenyekre azért fél szemmel figyelvén. Nincs másik nemzet, aminek kultúrájában ennyire fontos szerepet játszana a lovas sport. Az egyik leghíresebb, világszinten ismert figurája ennek a hóbortnak Sir Alex Ferguson, korábbi labdarúgó-edző, akinek saját versenylova is van, emellett rendszeres olvasója a Horse and Hound magazinnak.

De mitől lett ez az egész ennyire népszerű?

Mármint az, hogy akár az itthoni kommentkultúrában is találkozzunk a Kutyák és Lovak magazin említésével. Rendkívül nehéz megmondani, hogy mi marad meg a néző emlékezetében egy-egy filmből, meg úgy általában, mit tartanak az emberek saját maguk számára érdekesnek. Nevezhetjük ezt becsípődésnek is, de a Notting Hillért való rajongás természetesen a briteknél a legnagyobb, de a botrányos magyar fordítású (Sztárom a párom — jujj!) romkom itthon is szép sikereket ért el. Egyfelől a film tényleg klasszikus, tipikusan kilencvenes évekbeli miliőt ad a nézőnek, Roberts és Grant párosa pedig szerethetően működött a vásznon. Másrészt pedig, hogy mennyire kell a sztorijában újdonságot keresni, nem feltétlenül ad választ kérdésünkre, de tény:az addig „híres és gazdag férfi szerelembe esik a szegény, ám csodaszép nővel”-típusú toposzokat totálisan megfordították, mert itt bizony Hugh Grant a kétbalkezes, anyagi jóléttől nem szenvedő, ügyefogyott hősszerelmes, míg Julia Roberts a sikeres és elismert színésznő, akire az összes férfi pályázik a világon.

A Notting Hill szimplán egy kellemes élmény, romantikus vígjáték létére sem ment el a szexes, böfögős, fingós poénokkal operáló bugyuta irányba, ebben persze bőven közrejátszott a rendező Roger Michell finom eleganciája, és az akkori trendekre egyébként is maximum Adam Sandler jóvoltából voltak jellemzők az ilyen viccek. Ne hallgassuk el Hugh Grant érdemeit sem, mert ekkortájt az angol színész tényleg fénykorát élte, szülőhazájában pedig az egyik legnagyobb sztárnak számított — főként, hogy Hollywoodba nem minden nap törtek be brit színészek páros lábbal. Sokat elmond a filmet övező őrületről, hogy évek óta ezrek zarándokolnak el London Notting Hill nevű negyedébe, hogy fotózkodjanak annál a kékre festett ajtónál, ami mögött Grant lakása lapult meg a filmben (említsük meg azt a fényképezés szempontjából tanítani való jelenetet is, melyben az évszakok váltakozását kifejezetten kreatív módon oldották meg a készítők):

Egzakt válasz azonban nincs arra, hogy mitől vált kultuszfilmmé a Roberts-Grant duó romantikázása, cserébe ország-világ megtudta, mi a fene is az a Kutyák és Lovak, sőt, onnantól kezdve főként pozitív hozzácsatolás jellemezte a nagyon speciális magazint. Mert addig álmatlan éjszakáinkon próbáltuk lehunyni a szemünket, és azon agyaltunk: vajon mikor jut már egy lapkiadónak eszébe kutyákkal és lovakkal foglalkoznia?

Kiemelt kép:  Getty Images

Ajánlott videó

Olvasói sztorik