Az állatkert hóbagolypárja hatévi együttélés után idén először rakott tojásokat – tájékoztatott Szabó Petra, a Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark munkatársa, hozzátéve, hogy a gondozók emlékei szerint Veszprémben legalább 15 éve nem volt hóbagolyszaporulat, ezért meglepő és ritka esemény a kis baglyok érkezése.
A most még szürke pihét “viselő” fiókáknak később alakul ki a jellegzetes hófehér tollazatuk. A kifejlett egyedek 55-66 centiméter hosszúra nőnek, és a súlyuk elérheti a 2,5 kilogrammot. Szabó Petra elmondta, hogy a kicsik 25 napos koruk után kezdenek repülni, és 5-7 hetes korukban már önállóan vadásznak.
A hóbagoly az Északi-sarkkör területének jellegzetes ragadozója, táplálékát elsősorban kis termetű rágcsálók alkotják. Szinte egész vadászterületét belátja, mivel egy helyben ülve fejét 270 fokban képes körbefordítani. Noha a természetben szürkületkor vadászik aktívan, képes a nappali életmódhoz is alkalmazkodni – ez a tulajdonsága megkülönbözteti az összes bagolyfajtól.
A hóbaglyok igen csendes madarak, ám többféle hangot képesek kiadni a költési időszakban; a hangos, érdes hívóhang, amelyet a párkeresés során a hímek használnak, a tundrán több kilométeres távolságból hallható. A fiókák sziszegő hangjukkal jelzik éhségüket, a szülők pedig kotkodácsoló hangon jelzik a veszélyt a fiókáknak.
