Három éve vezette be az MLSZ az úgynevezett fiatal szabályt, amely eleinte úgy tűnt, meghozza a hozzá fűzött várakozást. A klubok nagyobb kedvvel dobták mély vízbe a fiatalokat, mivel jelentős támogatásban részesültek a 20 és 19 év alatti labdarúgók NB I-es játékpercei után.
Az utanpotlassport.hu remek összeállításából kitűnik, hogy a 2016/17-es évadban szinte kivétel nélkül minden fordulóban 1000 percnél is többet töltöttek pályán az U20-as játékosok. Akkor még az 1996. január 1. után született labdarúgók voltak a kedvezményezettek, így a jelenlegi U21-es válogatott magja –Gazdag Dániel, Lenzsér Bence, Vida Máté vagy éppen Kecskés Ákos – klubjaikban rendszeres játéklehetőséghez jutott.
A fiatalok játékperce sosem volt kötelező, csak egyfajta ajánlást tett az MLSZ, mégis eleinte nagy kedvvel alkalmazták a klubok. Azonban míg az 2016/17-es évadban az 1996-után született labdarúgók kifejezetten hasznot húztak a szövetségi kezdeményezésből, a mögöttünk hagyott bajnokságban drasztikusan csökkent az immár 1997. január 1. után született labdarúgók pályán töltött percszáma.
A tanulmány megállapítja, hogy az évad átlaga fordulónként 573 perc volt, de ehhez természetesen nem egyenlő arányban járultak hozzá a klubok. A negatív mélypont a Pintér Attila által dirigált Puskás Akadémia, amely az egész szezont tekintve mindössze
Meglehet, a fiatalszabályt azért gondolta át az MLSZ három év után, mert a klubok a kezdeti lelkesedés alábbhagyott, többségükben már fittyet hánytak az ajánlásukra.
Ezért három év után kivezették a rendszerből a fiatalszabályt és 2018. nyarától már egy új szisztéma, az úgynevezett produktivitási rendszer szerint támogatják azokat a klubokat, amelyek olyan játékosokat nevelnek, akik bevethetőek a legmagasabb szinten is.
A Magyar Labdarúgó Szövetség négymilliárd forintot különített el a következő idénytől bevezetendő produktivitási rendszerre.
