Foci

Nyártól új rendszer alapján osztják a pénzt a magyar fociban

Megszereztük az MLSZ új produktivitási rendszerét és az abból kiszámított aktuális magyar futball erősorrendet. Hogy miért fontos ez? Nyártól ez alapján osztják a pénzt, vagy legalábbis egy részét a magyar labdarúgásban! Kiderül az is, hogy messze nem az NB I első két helyezettje a legjobb.

Az MLSZ elnöksége nemrég elfogadta, hogy a fiatal játékosok szerepeltetését célzó eddigi közvetlen ösztönzési gyakorlatát – értsd, pénzt kap a klub ha 21 év alatti játékost játszat –  megszünteti, és 2018 nyarától egy teljesen más, szigorúan objektív eredményességen alapuló rendszer alapján dotálja a klubokat.

Amint hírét vette, ez ellen rohant ki George F. Hemingway. A Magyar Futball Akadémia és a Budapest Honvéd tulajdonosa az úgynevezett  „fiatal szabályra” építette költségvetését. Hemingway az egyike azoknak a tulajdonosoknak, akiknek lényegét tekintve évek óta egy fillérjébe sem kerül a két sportvállalkozása fenntartása. Sőt, ügyesen gazdálkodva még profitot is termel. A kispesti klubvezetés tudatosan és szép számmal épített be a felnőtt csapatba saját nevelésű labdarúgót, így a legnagyobb mértékben részesedett az MLSZ célzott „jutalmából” és nem mellesleg a tao-törvényt is maximálisan ki tudta használni.

George F. Hemingway, a Honvéd tulajdonosa és Eppel Márton gólkirály a kupával az OTP Bank Liga utolsó, 33. fordulójában játszott Honvéd – Videoton FC labdarúgó-mérkőzés végén a kispesti Bozsik József Stadionban 2017. május 27-én. A Honvéd 1-0-ra győzött, ezzel megszerezte története 14. bajnoki címét
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

A produktivitási rendszer

Kit tekint az MLSZ saját nevelésnek és melyik klub a nevelőklub?

E kérdésben mindig vita van, hiszen már az utánpótlásban sem jellemző, hogy a labdarúgó ott éri el a felnőttkort, ahol először labdába rúgott.

Az MLSZ ezért úgy döntött, azt a labdarúgót tekinti saját nevelésnek, aki igazolhatóan legalább három évnyi teljes időtartamot eltöltött annál a klubnál, ahol profiként,
felnőtt korosztályban első alkalommal pályára lép. Amennyiben a játékost a vele szerződésben lévő sportszervezet kölcsönadja, és a kölcsönből visszatérő játékos ezt követően lép pályára első alkalommal a nevelő sportszervezet felnőtt csapatában, a játékos ugyancsak saját nevelésű labdarúgónak tekintendő.

Nevelőklubnak pedig azt a sportszervezet – akár többet is! -, ahol a labdarúgó betöltött 19 éves kora előtt igazolt
versenyző volt.

Az új produktivitási rendszer névre hallgató találmány célja, hogy a fiatal labdarúgók képzésével foglalkozó sportszervezetek teljesítményét rém egyszerűen, az egyetlen érdemleges mutató szerint mérjék: melyik klub hány olyan futballistát nevel(t), aki pályára lép a felnőtt professzionális labdarúgásban.

Megkockáztatjuk, ez az utóbbi évek egyik legjelentősebb MLSZ sportfinanszírozási változtatása, amely lényegét tekintve kizárja a sógorkomaságot a magyar futballból. A képzés eredményességének megítélése tekintetében mindenképp.

Egy-egy sportszervezet produktivitásának mérése pontrendszer segítségével történik. A
pontok számításának alapja az adott sportszervezethez köthető labdarúgó bizonyos mérkőzéseken/bajnokságokban pályán töltött perceinek száma.

Az UEFA és a CIES Football Observatory  is hasonló elvek szerint készíti el a saját nevelésű játékosok első csapatba kerülésével foglalkozó statisztikáját, így az MLSZ nem tesz mást, mint a magyar sajátosságokat figyelembe véve harmonizálja saját rendszerét.

A Ferencváros vezeti Európa egyik negatív futball-statisztikáját
Kicsit sárga, kicsit savanyú, de a miénk!

Az új rendszerben minden 2007. január 1. után NB I, NB II, NB III-as felnőtt, vagy korosztályos válogatott tétmérkőzésen pályára lépő labdarúgó, vagy kiemelt, netán a TOP5 európai bajnokság valamelyikében játszó, egy objektív ponttáblázat alapján kiszámítható pontszámot kap. Külön pontszámot ér az Európa Liga és a Bajnokok Ligája mérkőzés is.

A matek az adott játékos felsorolt bajnokságokban pályán töltött percei és életkora alapján, illetve az MLSZ-táblázat szorzói szerint generál pontszámokat. Legkevesebbet, 0,25 pontot értelemszerűen az NB III-as játékperc ér, az NB I felnőtt labdarúgó esetében egy pont, de ha még U19-es korban lép valaki pályára hazai bajnokin úgy már 2,5 pont jár percenként. Legtöbbet a felnőtt válogatottban, vagy a TOP5 bajnokság valamelyikében lejátszott meccs adja – hármat.

Egy egyszerű példánál maradva Gulácsi Péter minden egyes Bundesliga mérkőzése 90 x 3, azaz 270 pontot ér az MTK-nak, mint saját nevelésű játékos.

Gulácsi Péter, a német RB Leipzig kapusa ünnepli a csapata gólját az orosz Zenit együttese ellen a labdarúgó Európa Liga nyolcaddöntőjében játszott első mérkőzésen Lipcsében 2018. március 8-án
Fotó: Filip Singer / EPA / MTI

Az MLSZ már matekolt

Ennél mélyebben nem mennénk bele a számításba, a lényeg, hogy tényleg objektív bázis és extra pontszámok összességéből áll egybe az adott sportegyesület összpontszáma, ezen keresztül a klubok produktivitási erősorrendje. A mutató évad közben folyamatosan kiszámításra és közzétételre kerül.
A pontok számításának időszaka évente, minden év május 31-én lezárásra kerül, így alakul ki az éves klubsorrend.

Információnk szerint az MLSZ nem tétlenkedett, a 2018. március 2-i állapotnak megfelelően már el is készített a maga produktivitási listáját és azóta is fordulóról fordulóra, válogatott meccsről válogatott meccsre számolja.

A 24.hu birtokába került lista így egy adott, húsz napja elmúlt időpillanatot mutat csupán. A pontok azóta is szaporodnak, de ettől még tény, hogy torony magasan az az MTK vezeti a produktivitási rangsort, amelynek idén nincs is NB I-es meccse.

George F. Hemingway minden bizonnyal azért halkult el az első kifakadása után szinte rögtön, mert elárulták neki, hogy a Budapest Honvéd a második, több extra pontot szerzett, mint az élen álló kék-fehérek, így még az is lehet, klubja nyártól jobban jár, nagyobb MLSZ-től érkező bevételhez jut, mint az eddigi fiatalszabállyal.

A képzeletbeli dobogó harmadik fokán a Ferencváros áll. Érdekesség, hogy míg az első négy helyen NB I-es sportvállalkozások állnak, addig a negyedik helyen a süllyesztőből felfelé kapaszkodó Győr az ötödik és most tessék megdöbbenni, a Veszprémi Foci Centrum Utánpótlás Sportegyesület a hatodik! Valamit jól csinálnak Veszprémben.

Az MLSZ 500-as listáján összesen 437 klub tud pontot, vagy töredékpontot felmutatni az új rendszerben. Meglepő az is, hogy az ország első harminc futballal foglalkozó sportvállalkozása közé két kifejezetten és kizárólag utánpótlás nevelésre szakosodott klubja is bekerült, mégpedig az alig tíz éve létező Tabáni Spartacus, ma már Budai FC (27.) és az 1994-ben alapított Goldball (29).

Az MLSZ módosítása éppen ezért helyénvaló, mert a munka minőségét jutalmazza hosszú távon.

Megjegyzés:

Az cikkben szereplő információ valós adatokat tartalmaz, de nem az MLSZ-től származik. Arról, hogy pontosan mekkora keretösszeget és a rangsor ismeretében milyen módon oszt fel az MLSZ még nincs információ, ahogy úgy tudjuk, az egyes klubokhoz rendelt pontszámok, így az egyesületi sorrend is változhat még.


Kiemelt kép: Illyés Tibor / MTI 

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik