A közelmúlt olimpiáinak velejárója volt, hogy a rendező városok mindig akartak legalább egy nagyot dobni a helyszínekkel. Ezzel nincs is semmi gond, de a párizsiak azzal az ötlettel álltak elő 2024-re, hogy a Szajnában rendezzék a nyílt vízi úszók versenyeit, és a triatlonosok is a folyó vizébe ugranának be. Ez viszont már komoly egészségügyi kérdéseket vet fel, egy éve újra és újra előkerülő téma, hogy felelőtlenség a franciák részéről ragaszkodni a Szajnához, de a rendezők annyira elszántak, hogy kijelentették: nem készültek B tervvel.
Szükség van tartalék tervre, mert a Szajna nem úszásra való. Megértem, hogy milyen fontos a III. Sándor híd és az Eiffel-torony, de úgy gondolom, hogy a sportolók egészségének kell az első helyen állnia
– mondta a brazilok klasszisa, a címvédőként érkező hétszeres világbajnok, Ana Marcela Cunha még a tavasszal.
Rendeztek már egyébként olimpiai úszóversenyeket a Szajnában (sőt, vízilabdameccseket is), de még az első párizsi rendezés alkalmával, 1900-ban, amikor fényévekkel tisztább volt a víz. 24 évvel később ismét Párizs volt az olimpia rendezője, akkor viszont a vizes versenyeket már fedett uszodákba vitték.
A francia főváros és körzetének benépesedése magával hozta, hogy a Szajna egyre szennyezettebb lett. Beleömlött a szennyvíz, valamint a közeli mezőgazdasági trágyalé is, egy időben a kutyaszart is oda ürítették a párizsi gazdák. A szennyezettségből eredő oxigénhiány miatt a folyóban található halfajok száma háromra csökkent a hetvenes évekre.
A folyó megtisztítása állandó téma, és rendszeres politikai ígérgetés. Jacques Chirac már 1988-ban – akkor miniszterelnökként – kijelentette, hogy vesz egy fürdőt a város vízében, de erre nem került sor. Amikor aztán Párizs jelentkezett a 2024-es játékok megrendezésére 2017-ben, akkor a III. Sándor hídról műugrók csobbantak a vízbe, majd elindult egy másfél milliárd eurós projekt a vízminőség javítása érdekében. Az egyik fő célkitűzés a 19. század óta nem korszerűsített párizsi csatornahálózat rendbetétele volt.
Történt is előrelépés, a víz valóban tisztul, a kétezerhúszas évek elejére a Szajnában megtalálható halfajok száma 32-re emelkedett, de azért az ideális állapottól még mindig nagyon messze van a folyó. Tavaly nyáron például rendeztek egy tesztversenyt a triatlonistáknak, amit aztán félbe kellett szakítani a rossz vízminőség miatt.
Egyéniben még versenyezhettünk a Szajnában, de a váltóra tele lett szarral, így akkor már nem engedték meg. 12 éves korom óta triatlonozom, ha duatlonozni akartam volna, akkor azt tenném. De ez triatlon, amiben van úszás. A sportág szégyene lenne, ha a víz minősége ellehetetlenítené a versenyt
– mesélte akkori tapasztalatait a dán Alberte Kjaer Pedersen, aki idén is megmártózhat a Szajnában, kvalifikált ugyanis a játékokra.
