A svéd sportlövő 64 évesen és 258 naposan nyert aranyérmet Stockholmban, így a mai napig ő a legidősebb olimpiai bajnok sportoló. De ha valaki azt hinné, ezzel beérte, téved.
Ott volt az 1920-as játékokon is ahol a duplalövéses futószarvas-versenyszám csapat viadalán ezüstérmet nyert 72 évesen és 279 naposan. Ezzel ő lett a legidősebb érmes és olimpiai résztvevő is egyben.
Hatvan évig kevesen hallottak róla
Valószínűleg a modernkori olimpiák történetében nem akadt olyan sportoló, aki ilyen régen született: Oscar Swahn 1847. október 20-án jött világra, azaz már az 1896-os athéni játékokon is 49 éves lett volna.
Családja a nyugat-svédországi Bohuslän tartományban élt, a tanyai élethez hozzátartozott a fegyverhasználat elsajátítása is. 1863-ban, még tinédzserként bekerült Tanum városának lövészegyesületébe. Miután megnősült, felesége, Anna-Maria szülővárosába, Uddevallába költözött, ahol a helyi lőegylet vezetője lett.
Az 1890-es években az első svéd hírügynökség (Svenska Telegrambyrån) könyvelőjeként dolgozott, közben a stockholmi SkarpSF színeiben versenyzett, de olimpiára csupán hatvanéves korában, 1908-ban jutott el.
Két olimpia, hat érem
Londonban aztán remekelt, a futószarvas-szám egylövéses versenyének egyénije mellett csapatban is aranyérmes lett, míg a kétlövésesek között bronzérmet nyert. A siker annyira felizgatta, hogy ki nem hagyta volna az 1912-es játékokat, pláne, hogy hazai közönség előtt szerepelhetett. Ott megismételte a kétlövéses bronzérmet, míg csapatban Svédország színeiben megvédte címét.
Már életében legendává vált, eredményei mellett ehhez a megjelenésével is hozzájárult. Bárhová is ment, hosszú, fehér szakállával, egyszerű, fekete kabátjával és kalapjával könnyen felismerhető volt a lőtereken.
Az 1916-os olimpia az első világháború miatt elmaradt, de 1920-ban, Antwerpenben ismét elindult és a csapatversenyben 72 évesen is ezüsthöz segítette a válogatottat. A források szerint gőzerővel készült az 1924-es játékokra is, de ott már betegség miatt nem indulhatott.
Családi sikertörténet
Érdekesség, hogy fia, Alfred még nála is nagyobb karriert futott be, hiszen az olimpiákon összesen kilenc érmet, három-három aranyat, ezüstöt és bronzot nyert – 1908-ban és 1912-ben édesapjával együtt vezette aranyéremre Svédországot, de még az 1920-as csapatversenyben is közösen lettek ezüstérmesek. Nem sokkal élte túl édesapját, hiszen 1931. március 16-án, 51 évesen halt meg.
Kiemelt fotó: Olimpic.org