Sport

60 rejtélyes év után lett sporthérosz a Télapó-szakállú öregúr

Megkockáztatjuk: sohasem döntik meg Oscar Swahn olimpiai rekordjait.

A svéd sportlövő 64 évesen és 258 naposan nyert aranyérmet Stockholmban, így a mai napig ő a legidősebb olimpiai bajnok sportoló. De ha valaki azt hinné, ezzel beérte, téved.

Ott volt az 1920-as játékokon is ahol a duplalövéses futószarvas-versenyszám csapat viadalán ezüstérmet nyert 72 évesen és 279 naposan. Ezzel ő lett a legidősebb érmes és olimpiai résztvevő is egyben.

Hatvan évig kevesen hallottak róla

Valószínűleg a modernkori olimpiák történetében nem akadt olyan sportoló, aki ilyen régen született: Oscar Swahn 1847. október 20-án jött világra, azaz már az 1896-os athéni játékokon is 49 éves lett volna.

Családja a nyugat-svédországi Bohuslän tartományban élt, a tanyai élethez hozzátartozott a fegyverhasználat elsajátítása is. 1863-ban, még tinédzserként bekerült Tanum városának lövészegyesületébe. Miután megnősült, felesége, Anna-Maria szülővárosába, Uddevallába költözött, ahol a helyi lőegylet vezetője lett.

Évekig a Viken Vitorlás Társaság tiszteletbeli titkára volt, olyan népszerűségre tett szert, hogy amikor a fővárosba költözött, aranyérmékkel borított aranyozott poharat kapott.

Az 1890-es években az első svéd hírügynökség (Svenska Telegrambyrån) könyvelőjeként dolgozott, közben a stockholmi SkarpSF színeiben versenyzett, de olimpiára csupán hatvanéves korában, 1908-ban jutott el.

Két olimpia, hat érem

Londonban aztán remekelt, a futószarvas-szám egylövéses versenyének egyénije mellett csapatban is aranyérmes lett, míg a kétlövésesek között bronzérmet nyert. A siker annyira felizgatta, hogy ki nem hagyta volna az 1912-es játékokat, pláne, hogy hazai közönség előtt szerepelhetett. Ott megismételte a kétlövéses bronzérmet, míg csapatban Svédország színeiben megvédte címét.

Már életében legendává vált, eredményei mellett ehhez a megjelenésével is hozzájárult. Bárhová is ment, hosszú, fehér szakállával, egyszerű, fekete kabátjával és kalapjával könnyen felismerhető volt a lőtereken.

Az 1916-os olimpia az első világháború miatt elmaradt, de 1920-ban, Antwerpenben ismét elindult és a csapatversenyben 72 évesen is ezüsthöz segítette a válogatottat. A források szerint gőzerővel készült az 1924-es játékokra is, de ott már betegség miatt nem indulhatott.

1927. május 1-jén, 79 évesen halt meg Stockholmban – még a Nemzetközi Olimpiai Bizottság honlapja is azt írta róla, lenyűgöző sportember volt, akinek első 60 évét rejtély borítja, csak idős korára vált minden idők egyik legfontosabb sportolójává.

Családi sikertörténet

Érdekesség, hogy fia, Alfred még nála is nagyobb karriert futott be, hiszen az olimpiákon összesen kilenc érmet, három-három aranyat, ezüstöt és bronzot nyert – 1908-ban és 1912-ben édesapjával együtt vezette aranyéremre Svédországot, de még az 1920-as csapatversenyben is közösen lettek ezüstérmesek. Nem sokkal élte túl édesapját, hiszen 1931. március 16-án, 51 évesen halt meg.

Az 1912-es olimpián győztes svéd csapat, középen Alfred és Oscar Swahn (Fotó: Olympic.org)

A Swahn család összesen 15 érmet gyűjtött, azonban Alfred gyűjteményét 1996-ban ellopták, amikor a családja kölcsönadta a svéd Sportmúzeum által szervezett centenáriumi, olimpiai kiállítására.

Ilyen a svéd Fair Play

Ugyancsak a svédekhez kapcsolódott az 1912-es olimpia igazi Fair Play-díjas megnyilvánulása. A tízpróbát az amerikai Jim Thorpe óriási fölénnyel, 8412.955 ponttal nyerte meg, a második helyezett Hugo Wieslander csupán 7724.495 pontot szerzett.

 

A korszak szabályai szerint csak amatőr versenyzők indulhattak a játékokon, azonban 1913 januárjában a Worcester Telegram egy történetet tett közzé, amelyben megírta, hogy Thorpe profiként baseballozik, és nem átall heti 55 dollárt keresni. Az Amatőr Atlétikai Unió főtitkára, James Edward Sullivan olyan komolyan vette feladatát, hogy nyomozni kezdett, majd a szövetség visszamenőleg megvonta Thorpe amatőr státusát és elvette ötpróbában és tízpróbában szerzett olimpiai bajnoki címeit. Utóbbi kategóriában Wieslandernek ítélték az aranyat, azt azonban a svéd sportoló nem volt hajlandó átvenni.

 

A helyzetet végül 1982-ben oldotta meg a NOB, amely utólag visszaadta Thorpe aranyát, de Hugo Wieslandert is olimpiai bajnokként tüntette fel. Kár, hogy ezt már egyikük sem érhette meg.

Kiemelt fotó: Olimpic.org

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.