Sport
A woman walks past a wall painted with an advert for a local bank featuring the FIFA World Cup official ball in downtown Moscow on April 4, 2018. / AFP PHOTO / Mladen ANTONOV

Vállalatok, amelyek nagyot kaszálnak, ha fociról van szó

Szponzorált tartalom
Szponzorált tartalom

2018. 07. 02. 00:00

A vb kapcsán megnéztük, kik és mit gyártanak.

A labdarúgás kereskedelmi termékké való átalakulásával együtt fejlődött ki a futball kiegészítőinek a piaca is. Az üzleti világ hamar lecsapott a lehetőségre. Nemzetközi nagyvállalatok – Emirates, Coca-Cola, Hyundai – és sportszergyártók – Adidas, Nike, Puma – jelentek meg a sportág mellett, amelyek azóta is csapatokat és játékosokat támogatnak, a célközönség még hatékonyabban elérése érdekében, míg a sportkiegészítőkből és mezekből milliárdos bevételekre tettek szert.

Az Adidas mellett senki nem rúg labdába

Sima, barna kézzel varrott bőrlabdával, ami alig hasonlított a napjaink focilabdájához, játszottak évtizedekig a világbajnokságokon. A játék alapvető kellékét mindig az adott ország biztosította. A fordulópontot az 1970-es mexikói világbajnokság hozta el, amikor az Adidas német sportszergyártó cég megnyerte a FIFA által kiírt pályázatot. Ekkor kezdődött az úgynevezett Adidas-labda-korszak, ami azóta is tart.

Az első labda, amit a sportszergyártó készített a Telstar névre hallgatott. A fehér, rajta fekete, pentagon alakú panelek azt a célt szolgálták, hogy a televízió képernyőjén jobban látszódjon a labda. Az 1970-es mexikói futball világbajnokságot már élőben közvetítette a tévé, ezért kellett módosítani a színeken.

Idén Oroszországban 21. alkalommal rendezik meg a vb-t, és nem meglepő módon a labdát ezúttal is az Adidas gyártja. A hivatalos meccslabdát a mexikói vb előtt tisztelegve Telstar 18-ra keresztelték, szintén fekete fehér, azonban a fekete színen lévő pixelek már a modern kort szimbolizálják. A Telstar 18 az első olyan meccslabda a világon, ami NFC chipet tartalmaz, amelyet ha összekötünk a telefonunkkal, akkor exkluzív tartalmak érhetőek el a felhasználók számára.

Szétfűrészeltük a focivébé hivatalos labdáját
Az idei labdarúgó-világbajnokságra gyártott labdában van egy NFC-chip. Ha kíváncsi rá, ez mire jó, feltétlenül indítsa el a videónkat!

Az Adidas, mint a FIFA szponzora, a világbajnokságok mellet az Európa Bajnokságok labdáit is szállítja. Azt, hogy pontosan mennyi nyeresége származik a cégnek ezekből a szponzorációkból, nem lehet tudni. A 2014-es brazil vb-n az akkori előzetes számítások 2 milliárd eurós bevételt prognosztizáltak a gyártónak.

Mezek és kiegészítők

Szintén a foci kereskedelmi termékké való alakulásának egyik következménye a mezszponzoráció és a mezeladási trendek megjelenése. Nagyjából a 70-es évektől lehet látni a támogatókat a klubok mezein. A gyártók dollármilliókat költenek a termékeiket népszerűsítő csapatok támogatására. A legtöbb focicsapatot a három nagy gyártó, a Nike, a Puma és az Adidas támogatja. Az Adidas és a Puma vetélkedése pedig egy külön történet, ami több évtizedre évre nyúlik vissza. A Puma céget ugyanis két testvérpár, Adolf és Rudolf Dassler alapította 1924-ben, de miután összevesztek, úgy döntettek, szétválnak. Két önálló cég jött létre, az Adidas és a Puma, amik azóta is egymás riválisai. És nem mellesleg a mai napig ugyanabban a bajor kisvárosban van a székhelyük.

De visszatérve a mezekre. A sportszergyártók szinte minden tornára és bajnokságra újat terveznek és gyártanak a csapatoknak, amit aztán persze jó pénzért árulnak a szurkolóknak.

Csak egy példa, az FC Barcelona 2017/18-as Nike futball meze gyerekeknek 20 ezer forint felett kapható.

A nemzeti válogatottak esetében egy picit más a helyzet. A mez gyártóján kívül ugyanis egyéb reklám nem szerepelhet a ruházatokon.

Míg egy-egy ruházati termék több ezer vagy több tízezer forintba kerül, addig az olyan kiegészítők, mint a büntetőlapok (sárga és piros) a játékvezetők számára már pár száz forintért rendelhetőek az internetről. A bajnokságokon és tornákon a színes zászlók, parókák, sapkák és kalapok pedig főleg kínai gyárakból kerülnek ki, sőt még a nemzeti zászlók is. A partjelző zászlókat szettenként 2-3 ezer forintért kaphatóak.

A cserejelző tábla pedig már egy másik kategória. Ezekhez a digitális táblákhoz 100 000 forint körüli összegért lehet hozzá jutni. A kültéri eredményjelzők pedig már milliós összegbe kerülnek.

Szponzorált tartalom

A cikk a Canesten támogatásával készült.

Kiemelt kép: Mladen Antonov / AFP 

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.