Ljubomir Vranjessel a Forbes magazin készített terjedelmes interjút. A férfi kézilabda-válogatott svéd szövetségi kapitánya a tőle megszokott kendőzetlen őszinteséggel tárta fel, miért nem működik a magyar kézilabda és miért tart ott, ahol.
Az edző legfontosabb észrevételeit, állításait csokorba gyűjtöttük.
Ténymegállapítások:
- Az utolsó érmet 1986-ban szerezte a magyar férfi válogatott kézilabdában. Jó régen volt.
- Valami láthatóan nem működik. Nem ő találta ki, ez tény: a magyar válogatott jelenleg nincs a top 10 csapat között.
- Le kell számolni az önámítással és a problémák szőnyeg alá söprésével.
- Nem túlélni akar, hanem győzni, és az építkezéshez hajlandó lebontani néhány szintet, hogy végül a magyar férfi kézilabda-válogatottal is a csúcsra jusson.
- A leggyorsabb út a fejlődéshez, ha egyenesek és őszinték vagyunk egymással.
Szakmai kérdések:
- Vannak fiatal szélsőink, akiknek nem helyes a kéztartása a lövéseknél. Megnézett vagy 30 utánpótlásedzést, és egyet sem látott, ahol a szélsőket külön edzették volna.
- A kézilabda-filozófiája alapja a védekezés és a futás: a stabil védelemmel és kapussal megszerezni a labdát, lerohanni az ellenfelet, és rendezetlen védelem ellen 3-4 másodpercen belül könnyű gólokat szerezni. Ebből akar többet látni a jövőben.
- A legfontosabb, amit vár még, az a szenvedély.
- Öt játékos vonult vissza az Eb előtt, összesen 1 000 válogatott mérkőzéses tapasztalattal. A fiataloknak, akiket helyettük hívott be, csak néhány meccses tapasztalatuk volt.
- Nagy László a leghíresebb magyar férfi kézilabdázó, aki nem Magyarországon vált vezérré. Most, hogy visszavonult, üres a helye.
- Az első edzésen azt látták Björn Sätherströmmel, a válogatott segédedzőjével, hogy a srácok nem tudják, hogy az országukért vannak itt.
- Jelenleg nincs született vezetője a magyar válogatottnak (lásd a keretest), de fel lehet építeni egyet.
- Az egész magyar bajnokságnak jobbnak kell lennie, jobban és többet kell edzenie. Ehhez egyedül kevés vagyok, az összes edző segítségére szükségem van.
A politika és a sport viszonya:
- A kérdésre, hogy érzett-e valamikor politikai nyomást, azt felelte: a sportban mindig van nyomás, de Magyarországon új dolgokat tapasztal e téren. Ettől ő még nem változtatja meg a személyiségét, mert nem éri meg; ha elveszti a munkáját, elég hamar találna más állást.
- Ismeri a tao-rendszert és látja a problémát, hogy sok fiatal túl korán keres túl nagy pénzeket, még mielőtt bizonyítottak volna.
- Mindezért nem a játékost hibáztatja, hanem kialakított rendszert.
- Flensburgban fizetési sapkát vezettek be a fiataloknál: kezdésként 500 eurót kaptak, ha látta a fejlődést, 750 eurót, ha megugorta a következő szintet, akkor kapott szerződést a fiatal. Egy ilyen fizetési limit a bajnokságban egyszer és mindenkorra megoldaná a magyar kézilabda jelenlegi problémáját: